Pesti Srácok

Továbbra is a kormánypártok vannak az élen

Továbbra is a kormánypártok vannak az élen

Vezet a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében a fővárosban, a kormánypártok 44 százaléknyi szavazatot kapnának, ha most tartanák a választásokat. Őket követi a Demokratikus Koalíció 10, valamint az LMP 9 százalékkal – derült ki a Nézőpont Intézet a Magyar Idők számára készített kutatásából.

A szeptember 18. és 22. között végzett telefonos felmérés alapján Budapesten az MSZP 7, az Együtt 6, a Párbeszéd 3 százalékon áll. A Jobbikra 7 százaléknyian voksolnának, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 3 százalékos népszerűségnek örvend. Érdekesség, hogy a biztos résztvevők között 10 százalék azok aránya, akik valamilyen egyéb pártra szavaznának.

A teljes népesség körében a kormánypártok 32 százalékot kapnának a Nézőpont kutatása szerint. A második helyen az LMP végzett, 10 százalékkal, a DK-ra pedig a megkérdezettek 8 százaléka szavazna. A Jobbik és az MSZP egyaránt 5 százalékon áll, az Együttre 4, a Párbeszédre 2 százalék voksolna. Az MKKP ebben a körben is 3 százalékot kapna, és 6 százalék azok aránya, akik egyéb pártra szavaznának. A kutatás alapján a megkérdezettek több mint ötöde rejtőzködő szavazó.

PestiSracok facebook image

Országos viszonylatban egészen más képet mutat az ellenzéki pártok támogatottsága. A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a teljes felnőtt népesség körében a Jobbik 12, az MSZP 8, a DK 5 százalékon áll. A legvalószínűbb listás eredményeket nézve a Jobbik 23, az MSZP 9, a DK 7 százalékot érne el.

Ugyanakkor a kvótanépszavazás kampányhatása után a Fidesz–KDNP tábora továbbra is rendkívül magas, a kormánypártokat a teljes felnőtt népesség 34 százaléka támogatja. A legvalószínűbb listás eredményeket nézve a kormánypártok 45 százalékon állnak az országos közvélemény-kutatás adatai szerint.

Forrás:

Magyar Idők

Fotó:

Nézőpont Intézet

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)