Pesti Srácok

A Lordok Háza felszólította a brit kormányt, hogy hozzanak döntést az ott élő külföldi EU-állampolgárok helyzetéről

A Lordok Háza felszólította a brit kormányt, hogy hozzanak döntést az ott élő külföldi EU-állampolgárok helyzetéről

A brit kormánynak "erkölcsi kötelezettsége", hogy a lehető legsürgősebben és egyértelműen, akár egyoldalú garanciavállalással tisztázza a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogi helyzetét - áll a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza által összeállított, szerdán ismertetett jelentésben. A kormány Brexit-ügyi minisztere szerint azonban London legkorábban februárban közöl részleteket tárgyalási stratégiájáról.

A felsőház - amelynek nincs önálló törvényalkotási joga, de az íratlan brit alkotmányos elvek alapján a kormánynak figyelembe kell vennie állásfoglalásait - szerdai jelentésében leszögezte: a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a részvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - "nem meglepő módon mélységes aggályokat keltett" a Nagy-Britanniában élő külföldi uniós polgárok körében, akik jelentős mértékben gyarapítják a brit gazdaságot és a kulturális életet.

A Lordok Háza EU-bizottságának állásfoglalása szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók olyan hiányszakmákban töltik be a megüresedett állásokat, amelyekre nem lehet hazai munkaerőt találni. Ez ugyanúgy igaz a magas szakképzettséget igénylő munkakörökre - például az egészségügyre és a pénzügyi szolgáltatásokra -, mint az alacsonyabb képesítéssel is betölthető, illetve szezonális jellegű állásokra.

PestiSracok facebook image

Minél tovább tart a jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanság, annál kevésbé találják vonzónak az Egyesült Királyságot élő- és munkahelyként, és emiatt egyre több munkakör válik betölthetetlenné - áll a Lordok Háza EU-bizottságának jelentésében.

A bizottság meghallgatta Lengyelország londoni nagykövetét, Arkady Rzegockit, aki a jelentés szerint elmondta: az Egyesült Királyságban élő lengyel közösség létszáma a 2004-es keleti EU-bővítés előtt mért 70 ezerről mára 984 ezerre bővült, de azokkal együtt, akik időközben brit állampolgárságot szereztek, vagy már Nagy-Britanniában születtek, a tényleges létszám valószínűleg inkább egymillió környékén járhat.

A Lordok Házának beszámolója szerint Rzegocki elmondta, hogy a nagy-britanniai lengyelek 92 százaléka dolgozik és adózik, sőt munkahelyeket is teremt, mivel 22 ezren közülük önálló üzleti vállalkozásokat létesítettek.

A nagykövet szerint a brit kormánynak egyértelmű jogi helyzetet kell teremtenie a külföldi EU-állampolgárok számára, akik hosszú évek óta fizetik adójukat az Egyesült Királyságban.

Theresa May brit miniszterelnök több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy várakozása szerint viszonossági alapon a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítható lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.

A Lordok Házának szerdán közzétett jelentése azonban felszólítja a brit kormányt, hogy módosítsa álláspontját, és haladéktalanul adjon akár egyoldalúan is garanciát a Nagy-Britanniában élő összes külföldi EU-állampolgár jogainak védelmére a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra.

A kilépési tárgyalások irányítására létrehozott minisztérium vezetője, David Davis az alsóház Brexit-ügyi bizottságának ugyancsak szerdán tartott meghallgatásán mindazonáltal kijelentette: az EU-tagság megszűnésével összefüggő részletes szakpolitikai kérdések még kidolgozás alatt állnak, és a bevándorlás szabályozása csak az egyike annak az 57 területnek, amelyek a Brexit-tárgyalásokon várhatóan napirendre kerülnek.

Davis szerint London február előtt nem kíván semmiféle részletet ismertetni majdani tárgyalási stratégiájáról, mert nem akarja saját tárgyalási pozícióját aláásni.

A brit kormány 2017 márciusának végéig tervezi a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, és kétévi tárgyalási folyamatot ír elő.

Davis azonban a szerdai meghallgatáson kijelentette, hogy "szükség esetén" átmeneti időre szóló egyezség megkötése is lehetséges, ha az időkereten belül nem születik megállapodás az EU-val.

MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.