Pesti Srácok

Önakasztás a rabok leggyakoribb öngyilkossági eszköze

Önakasztás a rabok leggyakoribb öngyilkossági eszköze

Évente csaknem azonos az öngyilkosságot elkövető fogvatartottak száma Magyarországon, legtöbbjük önakasztással vet véget életének, az eseteket szinte lehetetlen kivédeni - írja csütörtöki számában a Népszava.

A lap tíz évet összesítő adatai szerint évente átlagosan heten lesznek öngyilkosok a börtönökben és fegyházakban. A Népszava annak apropóján írt erről, hogy a múlt héten két, emberölésért életfogytig tartó jogerős szabadságvesztésre ítélt fogvatartott végzett magával a Szegedi Fegyház és Börtönben, egyikük a balástyai rémként vált ismertté, másikuk egy, a családtagjaival végző, szegedgyálaréti férfi volt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) belső vizsgálatot indított az eset körülményeinek tisztázásáért, ezt követően a Népszavával azt közölték, hogy a börtönőrök nem hibáztak. A BVOP közlése szerint öngyilkosságot általában azok a fogvatartottak kísérelnek meg, akiknek a kapcsolattartása nem rendezett, szabadulásuk után nem várja őket senki, továbbá akik hosszabb tartamú, akár életfogytig tartó ítéletet kaptak. Ez nem is igen történhet másként, hiszen a rabok birtokában általában nem lehetnek olyan eszközök, melyekkel az életüket, testi épségüket veszélyeztethetik. Az akasztásra alkalmas felületeket igyekeznek kerülni belsőépítészeti megoldásokkal A Börtönügyi Szemlében korábban megjelent tanulmány szerzője, Joseph R. Rowan, a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság egykori elnöke szerint megelőzhető lenne majdnem minden börtönben elkövetett öngyilkosság. A bv-szakembereket váratlanul érte, hogy az egyszemélyes cellarendszer bevezetésével megemelkedtek a börtönökben és fogdákban az öngyilkosságok.

Forrás: MTI, nepszava

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.