Pesti Srácok

Önakasztás a rabok leggyakoribb öngyilkossági eszköze

Önakasztás a rabok leggyakoribb öngyilkossági eszköze

Évente csaknem azonos az öngyilkosságot elkövető fogvatartottak száma Magyarországon, legtöbbjük önakasztással vet véget életének, az eseteket szinte lehetetlen kivédeni - írja csütörtöki számában a Népszava.

A lap tíz évet összesítő adatai szerint évente átlagosan heten lesznek öngyilkosok a börtönökben és fegyházakban. A Népszava annak apropóján írt erről, hogy a múlt héten két, emberölésért életfogytig tartó jogerős szabadságvesztésre ítélt fogvatartott végzett magával a Szegedi Fegyház és Börtönben, egyikük a balástyai rémként vált ismertté, másikuk egy, a családtagjaival végző, szegedgyálaréti férfi volt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) belső vizsgálatot indított az eset körülményeinek tisztázásáért, ezt követően a Népszavával azt közölték, hogy a börtönőrök nem hibáztak. A BVOP közlése szerint öngyilkosságot általában azok a fogvatartottak kísérelnek meg, akiknek a kapcsolattartása nem rendezett, szabadulásuk után nem várja őket senki, továbbá akik hosszabb tartamú, akár életfogytig tartó ítéletet kaptak. Ez nem is igen történhet másként, hiszen a rabok birtokában általában nem lehetnek olyan eszközök, melyekkel az életüket, testi épségüket veszélyeztethetik. Az akasztásra alkalmas felületeket igyekeznek kerülni belsőépítészeti megoldásokkal A Börtönügyi Szemlében korábban megjelent tanulmány szerzője, Joseph R. Rowan, a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság egykori elnöke szerint megelőzhető lenne majdnem minden börtönben elkövetett öngyilkosság. A bv-szakembereket váratlanul érte, hogy az egyszemélyes cellarendszer bevezetésével megemelkedtek a börtönökben és fogdákban az öngyilkosságok.

Forrás: MTI, nepszava

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.