Pesti Srácok

Önakasztás a rabok leggyakoribb öngyilkossági eszköze

Önakasztás a rabok leggyakoribb öngyilkossági eszköze

Évente csaknem azonos az öngyilkosságot elkövető fogvatartottak száma Magyarországon, legtöbbjük önakasztással vet véget életének, az eseteket szinte lehetetlen kivédeni - írja csütörtöki számában a Népszava.

A lap tíz évet összesítő adatai szerint évente átlagosan heten lesznek öngyilkosok a börtönökben és fegyházakban. A Népszava annak apropóján írt erről, hogy a múlt héten két, emberölésért életfogytig tartó jogerős szabadságvesztésre ítélt fogvatartott végzett magával a Szegedi Fegyház és Börtönben, egyikük a balástyai rémként vált ismertté, másikuk egy, a családtagjaival végző, szegedgyálaréti férfi volt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) belső vizsgálatot indított az eset körülményeinek tisztázásáért, ezt követően a Népszavával azt közölték, hogy a börtönőrök nem hibáztak. A BVOP közlése szerint öngyilkosságot általában azok a fogvatartottak kísérelnek meg, akiknek a kapcsolattartása nem rendezett, szabadulásuk után nem várja őket senki, továbbá akik hosszabb tartamú, akár életfogytig tartó ítéletet kaptak. Ez nem is igen történhet másként, hiszen a rabok birtokában általában nem lehetnek olyan eszközök, melyekkel az életüket, testi épségüket veszélyeztethetik. Az akasztásra alkalmas felületeket igyekeznek kerülni belsőépítészeti megoldásokkal A Börtönügyi Szemlében korábban megjelent tanulmány szerzője, Joseph R. Rowan, a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság egykori elnöke szerint megelőzhető lenne majdnem minden börtönben elkövetett öngyilkosság. A bv-szakembereket váratlanul érte, hogy az egyszemélyes cellarendszer bevezetésével megemelkedtek a börtönökben és fogdákban az öngyilkosságok.

Forrás: MTI, nepszava

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.