Pesti Srácok

Önakasztás a rabok leggyakoribb öngyilkossági eszköze

Önakasztás a rabok leggyakoribb öngyilkossági eszköze

Évente csaknem azonos az öngyilkosságot elkövető fogvatartottak száma Magyarországon, legtöbbjük önakasztással vet véget életének, az eseteket szinte lehetetlen kivédeni - írja csütörtöki számában a Népszava.

A lap tíz évet összesítő adatai szerint évente átlagosan heten lesznek öngyilkosok a börtönökben és fegyházakban. A Népszava annak apropóján írt erről, hogy a múlt héten két, emberölésért életfogytig tartó jogerős szabadságvesztésre ítélt fogvatartott végzett magával a Szegedi Fegyház és Börtönben, egyikük a balástyai rémként vált ismertté, másikuk egy, a családtagjaival végző, szegedgyálaréti férfi volt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) belső vizsgálatot indított az eset körülményeinek tisztázásáért, ezt követően a Népszavával azt közölték, hogy a börtönőrök nem hibáztak. A BVOP közlése szerint öngyilkosságot általában azok a fogvatartottak kísérelnek meg, akiknek a kapcsolattartása nem rendezett, szabadulásuk után nem várja őket senki, továbbá akik hosszabb tartamú, akár életfogytig tartó ítéletet kaptak. Ez nem is igen történhet másként, hiszen a rabok birtokában általában nem lehetnek olyan eszközök, melyekkel az életüket, testi épségüket veszélyeztethetik. Az akasztásra alkalmas felületeket igyekeznek kerülni belsőépítészeti megoldásokkal A Börtönügyi Szemlében korábban megjelent tanulmány szerzője, Joseph R. Rowan, a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság egykori elnöke szerint megelőzhető lenne majdnem minden börtönben elkövetett öngyilkosság. A bv-szakembereket váratlanul érte, hogy az egyszemélyes cellarendszer bevezetésével megemelkedtek a börtönökben és fogdákban az öngyilkosságok.

Forrás: MTI, nepszava

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Bűnismétlésbe bukhat bele a Fortress-es álbróker – Ezúttal saját ügyvédjét és a Duna Plaza eladóit húzta le

Exkluzív 2023 október 19.
Újabb károsultak tettek feljelentést a hírhedt Fortress-es Sz. Zsolt ellen (korábbi nevén F.-Sz. Zsolt), aki 2012 és 2014 között a vád szerint tízmilliárd forinttal károsított meg több mint kétezer embert. Bár jogi játszmák által akár még 20 évig elhúzódhat évek óta tartó büntetőpere, most mégis visszakerülhet a rácsok mögé, annak ellenére, hogy már leülte előzetesben a törvény által meghatározott felső határt, a három évet. Azok a károsultak, akik a PestiSrácok.hu-nál jelentkeztek és büntetőfeljelentést is tettek a rendőrségen, egytől egyig új átvertek: mindegyiküket az idei évben rövidítette meg a férfi több millióval. Ezt pedig úgy hívják: bűnismétlés, ami a kényszerintézkedések elrendelésének egyik különös feltétele.