Pesti Srácok

Tájékoztatást kér a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a merényletekről

Tájékoztatást kér a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a merényletekről

Azonnali tájékoztatást kért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a berlini és az ankarai merénylettel, valamint a zürichi lövöldözéssel összefüggésben. Molnár Zsolt (MSZP) kedden az MTI-nek elmondta: a történtek miatt írásbeli kérdéssel fordult az Információs Hivatalhoz, az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz és a Terrorelhárítási Központhoz. A Belügyminisztérium (BM) este az MTI-vel azt közölte: a belügyminiszter elküldte írásos tájékoztatását.

Molnár Zsolt hozzátette: emellett a kormányzati szerveket és az érintett hatóságokat arra kéri, adjanak tájékoztatást a lakosság számára az európai és a magyarországi biztonsági helyzetről, különösen az ünnepekre tekintettel.

Hétfő este Berlin nyugati részének központjában az egyik leghíresebbkarácsonyi vásáron egy teherautó belegázolt a tömegbe. A támadásban legalább 12-en meghaltak, 49-en pedig megsérültek, többen közülük súlyosan. Szintén hétfőn merénylet áldozata lett Ankarában Oroszország törökországi nagykövete. Az orosz diplomatára egy 22 éves, szolgálaton kívüli rendőr lőtt rá egy fotókiállításon. A merénylet elkövetőjét agyonlőtték. A zürichi főpályaudvar közelében, egy iszlám központnál történt lövöldözésben többen megsérültek hétfőn.

PestiSracok facebook image

A BM kedd este az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Pintér Sándor belügyminiszter írásban tájékoztatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát a Belgiumban, Németországban, Svájcban és Törökországban elkövetett incidensekkel kapcsolatban a Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központban, a Terrorelhárítási Központban és az Alkotmányvédelmi Hivatalban rendelkezésre álló információkról. A miniszter hangsúlyozta: a rendelkezésre álló "töredékadatok" alapján a feltételezett elkövetőknek nincs magyarországi érintettsége - írta a BM, hozzátéve: "még utalás szintjén sem keletkezett konkrét magyarországi terrorcselekmény elkövetésére vonatkozó információ". Közleményük szerint Pintér Sándor egyetértett a Terrorellenes Koordinációs Bizottság álláspontjával, miszerint nem indokolt a jelenlegi 3-as (közepes) terrorfenyegetettségi fokozat módosítása. A belügyminiszter nem adott utasítást az irányítása alatt álló szerveknek további "rezsimeljárások" bevezetésére. Pintér Sándor ugyanakkor valamennyi rendvédelmi szervtől elvárja, hogy "bármely, a lakosság biztonságát érintő ellenőrzött információ esetén haladéktalanul megtegyenek minden szükséges intézkedést" - olvasható a BM közleményében.

Forrás: MTI; Fotó: Origo

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.