Pesti Srácok

Nem kérnek a baloldali szövetségesek Botkából

Nem kérnek a baloldali szövetségesek Botkából

Hiába támogatja az MSZP elnöksége, a többi baloldali párt nem kér Botka László miniszterelnök-jelöltségéből és terveiből - írja a Magyar Nemzet. Az elmúlt napokban sorra jelentik be a szövetségesek, hogy nekik is lenne jelöltjük a miniszterelnöki posztra.

A Demokratikus Koalíció alelnöke Vadai Ágnes a közrádiónak azt nyilatkozta, a pártnak lesz miniszterelnök-jelöltje, bár az még nem dőlt el, hogy párton belülről vagy kívülről. Van egy komolyabb konfliktus is a DK és Botka László között. Miközben az MSZP-s politikus a többi párttal közös listát szeretne, azt is többször egyértelművé tette, hogy nem hozná vissza a 2010 előtti világot, sőt úgy fogalmazott, hogy a választók többsége nem szavazna egy olyan listára, amelyen a DK-t vezető Gyurcsány Ferenc szerepel. Ki ugyan nem mondta, félreérthetetlenül utalt rá, hogy nem működne együtt a volt miniszterelnökkel. Márpedig Vadai Ágnes ennek kapcsán leszögezte, hogy a DK elnökét Gyurcsány Ferencnek hívják, azt pedig szerinte még az MSZP sem kérdőjelezheti meg, hogy egy pártnak joga van a saját vezetőjét a választáson elindítani. A kisebb baloldali pártok sem lelkesednek Botka Lászlóért. Hiába akar a szocialisták preferáltja közös listát, az Együtt ebből továbbra is ki akar maradni. Szigetvári Viktor a Facebook-oldalán tette ismét egyértelművé álláspontját, miszerint rengeteg olyan szavazó van, aki nem akar egy MSZP-vel közös listára szavazni, de szeretne kormányváltást. Az elutasítását csak tetőzte azzal, hogy nem tudja elképzelni, hogy Botka László legyen az Együtt miniszterelnök-jelöltje.

A Párbeszéd Magyarországért az előválasztást elutasító Botka Lászlóval szemben kitart az előválasztás mellett. Szabó Tímea, a párt társelnöke szerint ugyanis létre kell hozniuk egy választókat bevonó értelmes ellenzéki együttműködést, ennek hiányában pedig készek önállóan is elindulni a választáson. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az MSZP-s politikus megméretné magát egy előválasztáson.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet/Facebook; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.