A kiegyezés korát állította az ügyészek elé Áder

Áder János az Igazságügyi Palotában megrendezett ünnepségen azt kívánta a jelen kor ügyészeinek, a neves elődök példájából merítsenek erőt ahhoz, hogy „az állam törvényszerűen, gyorsan és pontosan szolgáltassa az igazságot”. Áder János felidézte:

Emlékeztetett: 1867 során csak a munka egy részét sikerült elvégezni, a java még hátra volt, rendezni kellett a magyar társadalom mindennapjait. Úgy vélte: a reformkor megújulási szándéka, az áprilisi törvények tervrajza, a kiegyezésnek pedig a valóságos, kézzel fogható építménye a modern polgári Magyarország volt – mondta. Deák Ferencet méltatva rámutatott: a vádhatósági feladatokhoz már 1848 nyarán országos közvádlókat rendelt.

Az idő Deák politikáját igazolta

Hozzátette: Deák a kiegyezést csak a már korábban megszerzett jogok visszaállítása alapján tudta elképzelni, 1867-et követően pedig az igazságszolgáltatás célszerűbb átalakítását és kódexeinek megalkotását sürgette. Az értékeken nyugvó állami működés szószólója volt, a szabadságjogok kiterjesztésén, a törvény előtti egyenlőség megvalósításán munkálkodott – emlékeztetett Áder János, aki szerint az idő Deák politikáját igazolta.

Kiemelte azt is, hogy a közjogi kiegyenlítéssel rengeteg törvényt kellett megalkotni, ezt az időszakot a kodifikáció és az intézményi működés kialakítása aranykorának nevezte a magyar jogtörténetben. Úgy vélte: nem kisebb feladat várt a jogászokra, mint az állam újraalapítása. A közös munka közreműködői közül kiemelte Horvát Boldizsárt, a kiegyezés utáni első igazságügy-minisztert, Csemegi Károly jogtudóst, aki európai megoldásokat követve időtálló műveket alkotott, Kozma Sándort, Magyarország első, korona-ügyészi feladatokat is teljesítő főügyészét. Megemlékezett Székely Ferencről, aki bíróként, ügyészként, majd miniszterként is folytatta Deák örökségét, és elérte, hogy a börtönöket és az igazságügy intézményeit korszerűsítsék, feladataikhoz és céljaikhoz méltóvá tegyék.

Az új, biztosabb státusz erősebb jogi alapot jelentett

Áder János úgy vélte: a százötven évvel ezelőtti kiegyezés jelentősége nemcsak abban állt, hogy rendeződött Magyarország viszonya a Habsburg Birodalommal. Az új, biztosabb státusz erősebb jogi alapot jelentett, az erősebb jogalap modern jogállamiságot, a modern jogállam pedig nagyobb közbizalmat – mondta. Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.

Polt Péter: meg kell őrizni, és tovább kell növelni a biztonságot

Meg kell őrizni, és tovább kell növelni a biztonságot, legyen szó közbiztonságról vagy jogbiztonságról - mondta a legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen. Az Igazságügyi Palotában Polt Péter kijelentette: a globális jelenségek, a bűnözés szerkezeti változásai, a szervezett bűnözés új formái, az új bűncselekmények megjelenése, eddig nem látott eszközök és módszerek alkalmazása újfajta kreatív ügyészi munkát igényel. A társadalom joggal várja el, hogy az állam ilyen körülmények között is garantálja az élet- és vagyonbiztonságot, a személyes és vagyoni jogok érvényesítését - tette hozzá. A legfőbb ügyész párhuzamot vont az első ügyészi törvény szellemisége, valamint Magyarország alaptörvényének rendelkezései között. Felidézte: a hat éve elfogadott alaptörvény szerint az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Polt Péter úgy vélte:

Kitért arra: míg 1872-ben a statisztikák 40 149 büntetőperbe fogott személyről számoltak be, addig 2016-ban összesen 991 236 ügyirat érkezett az ügyészségre. A bűnözés struktúrája a korábbiakhoz képest nem változott, továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összbűnözés nagyobbik részét, az élet és testi épség elleni bűncselekmények száma alacsony, ugyanakkor a közlekedési, a korrupciós, valamint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények száma növekedett - közölte.

Migrációs helyzet az új kihívások között

Az új kihívások közé sorolta Polt Péter a migrációs helyzetet is, ezzel összefüggésben azt emelte ki, hogy tavaly 351 embercsempészést regisztráltak, ami mintegy fele az egy évvel korábbinak. Ugyancsak az új jelenségek közé sorolta a kiberbűnözés elterjedését. A biztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a terrorizmus elleni küzdelmet, aminek érdekében több intézkedést is tett az ügyészség, példaként említve a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának létrehozását. A kapcsolódó bűncselekmények elleni fellépésre is hangsúlyt fektetnek, elsődleges feladatként kezelik például a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását, a pénzmosással összefüggésben az ilyen vagyonok felkutatását és elkobzását.

Úttörő szerepet vállalt a magyar ügyészség a nemzetközi együttműködésben

Polt Péter kijelentette: a nemzetközi együttműködésben a magyar ügyészség úttörő szerepet vállalt, több közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezte. Példaszerűnek nevezte az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való bűnügyi együttműködést is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: ennek révén egyre sikeresebben lépnek fel a pénzügyi érdekek sérelmére elkövetett és ehhez kapcsolódó bűncselekményekkel, így a korrupcióval szemben is. A váderedményességi adatokról szólva azt hangsúlyozta: 95,8 százalékról 97,4 százalékra nőtt ez az arány, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a felmentések és megszüntetések aránya. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bizonyos területeken további erőfeszítéseket kell tenni az eredményesség növelésére, ide sorolta a hűtlen kezelés vagy a korrupciós bűncselekmények esetét, amelyekben értékelése szerint további teendők várnak a vádhatóságra a bíróságok által elfogadható bizonyítékok felkutatásában.

Forrás és fotó: MTI