Élvonalban a magyar adópolitika
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az egy főre jutó adó mértéke az uniós tagállamok között az elmúlt hét év során – mutat rá frissen publikált kutatásában az Epicenter nemzetközi agytröszthálózat francia tagja, az Institut Économique Molinari.
Míg 2010-ben egy átlagos magyar dolgozó bérének 59,37 százalékát tették ki az adók és járulékok, addig idén már csak 50,88 százalékát, vagyis az elmúlt hét év alatt hazánkban 8,49 százalékkal csökkent az adók mértéke. Ezzel az uniós lista élén vagyunk, a rangsorban utánunk következő Dániában ennek csak majdnem a felével, 4,34 százalékkal csökkentek a közterhek. A dobogó harmadik helyén Hollandia áll, 3,43 százalékos csökkenéssel.
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, nem eurózónába tartozó tagállamban csökkentek, míg az eurózóna országaiban nőttek az adóterhek az elmúlt években. Összességében ugyanakkor, ha az unió 28 tagországát nézzük, immár harmadik éve csökkennek a közterhek: 2017-ben egy átlagos európai uniós állampolgár bérét 44,8 százalékkal terhelik az adók és járulékok, ez 0,16 százalékkal csökkent tavaly óta. Azonban ha 2010 óta vizsgáljuk, az adóterhelés mértéke 0,81 százalékkal nőtt az unióban. Vagyis ma egy átlagos munkavállalónak a 100 eurónyi béréből a levonások után mindössze 55,20 eurónyi elkölthető keresete marad.
A szervezet 2010 óta hozza nyilvánosságra a tagállamok adórendszerével kapcsolatos felméréseit, amelyekben azt vizsgálja, hogy az adott országokban mikorra esik az úgynevezett adófizetők napja. Ez a nap – szemléletes példán keresztül – azt mutatja be, hogy az év hányadik napjáig pénzeli egy átlagos adófizető az államot, és mikortól keres csak saját magára.
A nagymértékű adóteher-csökkenés ellenére hazánk továbbra is azon országok közé tartozik, ahol az adófizetők több mint fél éven át hizlalják fizetésükkel az államot. Idén egy átlagos magyar dolgozó július 5-én kezdhetett el a „saját zsebére” keresni. Hat másik tagállamban még ennél is később kezdhetnek el végre a maguk számára dolgozni a munkavállalók. A franciák például csak július 29-től, de a belgák is csaknem hét hónapon át tömik az állam zsebét. Legjobb helyzetben ebből a szempontból a ciprusiak vannak, ők már március 27. óta keresnek saját magukra. A legtöbb tagállamban – szám szerint 15-ben – egyébként júniusban van az adófizetők napja, régiós szomszédaink is ide tartoznak.
Hét évvel ezelőtt augusztus 6-ra esett itthon az adófizetők napja, vagyis 2010-ben még kereken egy hónappal tovább kereste a pénzt az átlagos magyar munkavállaló az állam részére. A kutatóintézet kiemeli, hogy az idei adócsökkentésekre alapozva a következő években még korábban jön majd el az a nap a magyar adózók részére, amikortól már magukra keresnek. Rámutatnak: bár az elmúlt hét évben nőtt az áfa mértéke hazánkban, a magyarok nettó fizetése 42,8 százalékkal emelkedett 2010 óta.
Magyar Idők; Vezető kép: Portfolio.hu
