Pesti Srácok

Vörös szőnyeg és hétfő reggel

Vörös szőnyeg és hétfő reggel

Vannak olyan helyek – nem feltétlenül térképen kijelölhető helyekre gondolok, hanem inkább lelkiállapotokra –, ahol az emberek számára egy választás eredménye alig jelent valamit. Az emberek elmennek, leadják a szavazatukat, majd hazamennek, és másnap ugyanaz várja őket: ugyanaz a munka, ugyanazok a gondok, ugyanaz az ismétlődő élet, és velük nem az történik, hogy nem érdekli őket a politika, hanem az, hogy a politika ritkán érdeklődik irántuk. Ezeket az embereket például az sem mozgatja meg, hogy az új miniszterelnök filmsztár is, mert a disznót etetni kell reggel, meg amúgy a gyereknek is mennie kell a bölcsődébe.

Nem mintha baj lenne azzal, hogy Magyar Péter filmsztár, és Olaszországba, a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválra utazik. Reméljük, azért megy, hogy erőt gyűjtsön ahhoz, hogy aztán jól tudja csinálni a munkáját, mert ahogy hallom, nehéz idők jönnek a világban.

filmsztár, Magyar Péter
Egy filmsztár is lehet miniszterelnök?

Lehet valaki egyszerre filmsztár és miniszterelnök? 

A nagyobb baj az, hogy vannak a fentebb leírt emberekkel ellentétes csoportok, akik ettől megint transzba estek, ami újra bizonyítja, hogy az emberek egy részének nem egy miniszterelnök kell igazából, hanem egy filmsztár, akinek a plakátját ki lehet tenni az ágy fölé, mert nem tudnak és nem is akarnak szembenézni a valósággal. És ez rémisztő.

Nekem is volt régen plakátom, de az videojátékos volt. Warcraft, úgy emlékszem. Mondjuk azt legalább tudtam irányítani.

De ez a jelenség merőben más. Kicsit olyan, mint amikor valahol egy budapesti panellakásban egy erősen túlsúlyos ember nagyon örül annak, hogy valahol megnyert egy meccset a Liverpool. Mert szerinte akkor ő is győzött. Pedig épp most húzta meg a hátát, amikor felállt, hogy kimenjen a következő sörért.

Szóval lehet persze örülni más sikerének, de a helyzet az, hogy vége a kampányidőszaknak. Sőt, lassan a választások utáni mézes heteknek is, ami amúgy nem a történet csúcspontja, nem a vörös szőnyeg, hanem a történet kezdete, amiről még nem lehet tudni, hogy vígjáték lesz, vagy katasztrófafilm.

Reméljük persze, hogy egyik sem, viszont vannak most már fontos kérdések is, amiket a transzba esésből visszatérve fel kellene tenni: lesz-e kiszámítható munka, lesznek-e az eddiginél könnyebb hétköznapok, lesz-e újabb beruházás, lesz-e benzin normális áron, lesz-e következetes külpolitika? Hogyan?

Hát ilyenek. De tényleg, őszintén remélem, hogy a végén lesz mit ünnepelni.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.