Pesti Srácok

Vörös szőnyeg és hétfő reggel

Vörös szőnyeg és hétfő reggel

Vannak olyan helyek – nem feltétlenül térképen kijelölhető helyekre gondolok, hanem inkább lelkiállapotokra –, ahol az emberek számára egy választás eredménye alig jelent valamit. Az emberek elmennek, leadják a szavazatukat, majd hazamennek, és másnap ugyanaz várja őket: ugyanaz a munka, ugyanazok a gondok, ugyanaz az ismétlődő élet, és velük nem az történik, hogy nem érdekli őket a politika, hanem az, hogy a politika ritkán érdeklődik irántuk. Ezeket az embereket például az sem mozgatja meg, hogy az új miniszterelnök filmsztár is, mert a disznót etetni kell reggel, meg amúgy a gyereknek is mennie kell a bölcsődébe.

Nem mintha baj lenne azzal, hogy Magyar Péter filmsztár, és Olaszországba, a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválra utazik. Reméljük, azért megy, hogy erőt gyűjtsön ahhoz, hogy aztán jól tudja csinálni a munkáját, mert ahogy hallom, nehéz idők jönnek a világban.

filmsztár, Magyar Péter
Egy filmsztár is lehet miniszterelnök?

Lehet valaki egyszerre filmsztár és miniszterelnök? 

A nagyobb baj az, hogy vannak a fentebb leírt emberekkel ellentétes csoportok, akik ettől megint transzba estek, ami újra bizonyítja, hogy az emberek egy részének nem egy miniszterelnök kell igazából, hanem egy filmsztár, akinek a plakátját ki lehet tenni az ágy fölé, mert nem tudnak és nem is akarnak szembenézni a valósággal. És ez rémisztő.

Nekem is volt régen plakátom, de az videojátékos volt. Warcraft, úgy emlékszem. Mondjuk azt legalább tudtam irányítani.

De ez a jelenség merőben más. Kicsit olyan, mint amikor valahol egy budapesti panellakásban egy erősen túlsúlyos ember nagyon örül annak, hogy valahol megnyert egy meccset a Liverpool. Mert szerinte akkor ő is győzött. Pedig épp most húzta meg a hátát, amikor felállt, hogy kimenjen a következő sörért.

Szóval lehet persze örülni más sikerének, de a helyzet az, hogy vége a kampányidőszaknak. Sőt, lassan a választások utáni mézes heteknek is, ami amúgy nem a történet csúcspontja, nem a vörös szőnyeg, hanem a történet kezdete, amiről még nem lehet tudni, hogy vígjáték lesz, vagy katasztrófafilm.

Reméljük persze, hogy egyik sem, viszont vannak most már fontos kérdések is, amiket a transzba esésből visszatérve fel kellene tenni: lesz-e kiszámítható munka, lesznek-e az eddiginél könnyebb hétköznapok, lesz-e újabb beruházás, lesz-e benzin normális áron, lesz-e következetes külpolitika? Hogyan?

Hát ilyenek. De tényleg, őszintén remélem, hogy a végén lesz mit ünnepelni.

 

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.