Pesti Srácok

Krónika: az erdélyi magyar vezetők többsége elítéli a székelyek magyarországi honos népcsoporttá nyilvánítását

Krónika: az erdélyi magyar vezetők többsége elítéli a székelyek magyarországi honos népcsoporttá nyilvánítását

Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon - írta pénteki számában a Kolozsváron megjelenő Krónika.

Az erdélyi lap arra reagáltatott több pártvezetőt és közéleti személyiséget, hogy a budapesti Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést. - hangsúlyozta a Krónika érdeklődésére Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az RMDSZ minden egyes népszámlálás alkalmával arra kérte a magyarokat, így a székelyföldieket is: vállalják magyarságukat "székely öntudatuk" mellett, hiszen a magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelv-használathoz kapcsolódik - részletezte a szövetség sajtószolgálata a lap megkeresésére. Nem tartja hasznos kezdeményezésnek a magyarországi próbálkozást Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke sem. A néppárti vezető emlékeztetett azokra a román megosztási kísérletekre, melyek 1989 után megerősödtek. Ilyen volt például a forradalom utáni első két népszámlálás metodológiája, mely külön entitásként tüntette fel a magyart és a székelyt. - reagált a kezdeményezésére Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Nem zárta ki, hogy egyes áttelepültek így próbálnának hasznot húzni a legközelebbi kisebbségi önkormányzati választásokon. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke természetellenesnek és abszurdnak tartja a felvetést. Ugyanakkor nem zárja ki a kívülről irányított provokáció lehetőségét sem. "A törvény szerint az a népcsoport számít hivatalosan elismert kisebbségnek Magyarország területén, amely a magyar nyelvtől és kultúrától eltérő nyelvet beszél és kultúrát képvisel, ugyanakkor legalább száz éve az ország jelenlegi határain belül él. Tudomásom szerint sem a bukovinai székelyek, sem a Ceausescu-rendszerben áttelepültek vagy a zöld határon átszököttek nem élnek száz éve Magyarországon. Hogy a nyelvükről, meg a kultúrájukról ne is beszéljünk" - fejtette ki az SZNT elnöke. Izsák Balázs továbbá leszögezte: bárhol is élnének, a székelyek magyar identitásúak. A Krónika által megszólaltatott politikusok közül csak Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere fogalmazott meg ellenvéleményt. Szerinte Székelyföldön nagyon sok sors- és nemzettársában komoly igény mutatkozik arra, hogy magyar anyanyelvű székelynek vallja magát.

Magyarországon jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Miután az NVB hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Amennyiben ezek szabályszerűeknek bizonyultak, az NVI kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét. Az NVB ezt követően - az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával - felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.

MTI; Fotó: Network.hu
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!