Több százan tiltakoztak a felvidéki Nagytárkányban az ukrán oktatási törvény ellen
A szlovák kormánynak is tiltakoznia kellene a kisebbségi nyelven történő oktatást ellehetetlenítő ukrán oktatási törvény ellen - hangzott el több szónok beszédében is azon a tüntetésen, amelyet a nemrégiben hatályba lépett ukrán törvény elleni tiltakozásul rendeztek a felvidéki Nagytárkányban (Velké Trakany), a szlovák-magyar-ukrán hármas határ közelében vasárnap.
A "Ma Nálatok! Holnap Nálunk" címmel szervezett megmozduláson mintegy két-háromszázan vettek részt, többségükben felvidéki, részben kárpátaljai, erdélyi és anyaországbéli magyarok. A vasárnap délután mintegy két órán át tartó megmozdulást több felvidéki magyar szervezet közösen szervezte, mások mellett a Magyar Közösség Pártja (MKP) és felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok.
Rendkívül sajnálatos és nekünk felvidéki magyaroknak akár veszélyes is lehet, hogy a szlovák kormány eddig nem ítélte el az ukrán oktatási törvényt és nem tette ezt meg a Most-Híd vegyes párt sem, amely pedig magyar szavazatoknak is köszönheti parlamentbe és kormányba kerülését"
- jelentette ki a tiltakozó megmozduláson Samu István, az MKP elnökségi tagja. Az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a felvidéki magyarok fokozottan érzékenyek a magyar nyelvű oktatás és a kisebbségi nyelvhasználat korlátozását célzó intézkedésekre, hiszen a múltban Szlovákiában és a volt Csehszlovákiában is nem egy ilyen irányú próbálkozás volt. Hangsúlyozta: tiltakozásuk több okból is fontos, részben mert az anyanyelvi oktatás megtartását az asszimiláció elleni küzdelem egyik legfontosabb pillérének tartják, részben pedig azért mert azt az elvet vallják, hogy a Kárpát-medencében bárhol is történjen a magyarságot érintő jogsérelem, az nem csupán az adott közösség, hanem az egész nemzet jogsérelme is.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a rendezvényen tartott beszédében megköszönte a kárpátaljai magyarság melletti kiállást és azt hangoztatta, hogy nem adják fel a küzdelmet, a törvény megváltoztatása céljából minden lehetséges fórumot megkeresnek és hasonló igyekezetet kérnek az ügyükkel együttérzőktől is.
Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a törvényt vonják vissza vagy módosítsák oly módon, hogy kielégítse a kárpátaljai magyarság oktatási igényeit
- szögezte le Brenzovics László. Hozzátette: érzik és nagyon fontosnak tartják Magyarország és a többi külhoni magyar közösség mellettük való kiállását.
A tiltakozó megmozdulás szervezői egy közös nyilatkozatot is kiadtak, ennek szövegét magyar európai parlamenti képviselők segítségével az Európai Parlamentbe is el akarják juttatni. A dokumentumban egyebek mellett leszögezik: amennyiben Ukrajna európainak deklarálja magát, biztosítania kell az őshonos nemzeti közösségek számára a nyelvi szabadságot, az anyanyelven való művelődés lehetőségét és jogát, a regionális jogköröket, vagyis az autonómiát. Amennyiben ezt nem teszi lehetővé, sosem válhat az európai államok közösségének tagjává.
Az ukrán oktatási törvényt szeptember 5-én szavazta meg az ukrán parlament, Petro Porosenko ukrán elnök pedig hétfőn írta alá. A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és jelentős autonómiát ad az iskoláknak, illetve béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország tiltakozását váltotta ki.
MTI; Vezető kép:MTI
