Ákos: az ellenzék már bekalkulálta az újabb buktát
Az ellenzék nagyon gyér esélyekkel fut neki a választásnak, a nyilatkozatokból is úgy tűnik, hogy már bekalkulálták az újabb buktát - mondta Kovács Ákos a Heti Válasznak adott csütörtöki interjújában. Az énekes, dalszerző arról is beszélt, hogy szerinte a 2010 előtti, drámai állapotok óta rengeteget lépett előre az ország.
Elsősorban az Arany János-estjéről és a jövő évi terveiről kérdezte a Heti Válasz mai interjújában Kovács Ákost. Az énekes ötvenedik születésnapja alkalomból koncertet ad a Müpában jövő év április 7-én és 8-án - azon a hétvégén, amikorra várható az országgyűlési választás is.
Nem tehetek róla, hogy éppen ekkor születtem. Nem szeretnék a választásokra reflektálni, nem is nagyon lenne mire, nem észvesztő a választék
- fogalmazott a zenész, hozzátéve, hogy szerinte az ellenzék már elkönyvelte az újabb vereséget, ezért a „jövő tavasz forró időszaknak ígérkezik”.
Az ellenzék nagyon gyér esélyekkel fut neki a választásnak, a nyilatkozatokból is úgy tűnik, hogy már bekalkulálták az újabb buktát. Akinek ennyire nincs vesztenivalója, az majdnem bármilyen eszközt megengedhet magának, hogy rombolja az esélyes vetélytárs pozíciót.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a kormány akár a migránsüggyel, akár a Soros-tervvel nem tehet-e a felfokozott érzelmekről, az énekes azt mondta, „ezek valós problémák, miért ne lehetne beszélni róluk?” Hozzátette: szerinte a 2010 előtti drámai állapotok óta rengeteget lépett előre az ország. A rendszerváltás mantrája ugyanis az volt, hogy mindenben a nyugatiakra kell hallgatni, aminek erőforrásaink kiárusítása és gazdasági gyarmatosítás lett a vége.
Én például jobban szeretem, ha olyan erő vezeti a hazámat, amelyik nem kap neurózist '56-tól, amelyik fontosnak tartja a nemzet fogalmát, képes emelkedetten ünnepelni, nagy tervei vannak, és nem irtózik Isten nevétől. És esetleg nem engedi, hogy Európába illegálisan belépő gazdasági migránsok százezrei trappoljanak át Magyarországon.
- mondta Ákos, aki szerint a „haladó ideológiák” - mint például a nemzetállamok létjogosultságát rendszeresen megkérdőjelező európai vezetők - célja az olyan közösségek ostromlása, mint a család, a település, vagy a nemzet.
Európa egy része az önfeladásban érdekelt, amiben nem kell követni őket.
A teljes interjút a Heti Válasz november 23-i számában olvashatják.
Forrás: Heti Válasz; fotó: Horváth Péter Gyula/PS
