A migráció megítélésében éles szakadék választja el az EU keleti és nyugati tagállamaiban élők véleményeit, a nyugat-európai politikai elit döntéseit pedig az unió teljes lakossága egyre kevésbé támogatja - mondta el a 888.hu számára Lánczi Tamás politológus, a Századvég vezető elemzője a Project 28 elnevezésű uniós közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve. A Századvég által elkészített és az egész unióra kiterjedő felmérés szerint a migráció kérdésében az EU lakosainak többsége az Orbán Viktor kormánya által képviselt megoldási javaslatokkal ért egyet.
Annak ellenére, hogy az EU hivatalból elkészíttet számtalan felmérést, a Századvég 2016 óta minden évben elvégzi a Project 28 kutatást - kezdi az interjút a 888.hu. Válaszában Lánczi Tamás elmondta, ennek az az oka, hogy az EU nem tesz fel olyan kérdéseket, mint amilyeneket ők, mert
az unió vezetői alapvetően nem akarnak ilyen eredményeket látni. Nem akarnak szembesülni azzal, hogy az EU polgárai nem értenek velük egyet.
A vezető elemző szerint a kutatás főként arra világít rá, hogy jelenleg két törésvonal van Európában: az egyik a keleti és a nyugati tagállamok között húzódik, amit nevezhetnénk akár a régi és az új tagállamok közötti törésvonalnak is. Ez jellemzően a kvótaügyben figyelhető meg: amíg ugyanis a balti és visegrádi országok – ahol nincsen jelentős számú muszlim kisebbség – szeretnének továbbra is így maradni, és ezért nem kérnek a kvótából, addig a nyugati államok – amelyek szívesen lelöknék magukról ezt a terhet – támogatják a migrációt, hogy áttegyék azt a keleti államokra.
Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia és Bulgária egyértelműen elutasítja a kvótát, míg a nyugati tagállamok, Franciaország, Németország, Belgium és Svédország pedig szorgalmazza azt. A nyugati tagállamok között van két kivétel, akik szintén elutasítják a migránskvótát. Ezek Nagy-Britannia és Spanyolország.
De ez a keleti-nyugati ellentét az emberek hosszú távú várakozásában is megfigyelhető: míg a keleti térségben az emberek optimistábbak és azt mondják, hogy a gyerekeik jobban fognak majd élni, addig a nyugati tagállamokban elsöprő mértékű pesszimizmus tapasztalható - derül ki a kutatásból.
A korábban említett másik törésvonal pedig a vezetők és a vezetettek között van - fejtette ki Lánczi Tamás.
Magyarán mást gondolnak a választópolgárok, mint amit a vezetőik képviselnek Európában.
Példaként a migrációt említette, amelyről egyértelműen kiderült, hogy az uniós polgárok félnek tőle. Károsnak tartják a közbiztonság, a gazdaság szempontjából, és ezért azt üzenik az európai választópolgárok, hogy nem kérnek a migrációból - fejtette ki.
A felmérés feltette azt a kérdést, hogy vajon jó vagy rossz irányba haladnak-e inkább most a dolgok az adott országban? Erre a kérdésre az EU-tagállamok döntő többségében – 28-ból 24-ben – azt mondták, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Kivételt Magyarország, Portugália, Írország és Észtország képez.
Ezek az országok azok, amelyek a 2008-as gazdasági válság után sikeresen kijöttek a válsághelyzeti dugóhúzóból és azóta folyamatosan javul az állapotuk.
Soros György megítélésére vonatkozó kérdés is volt a kérdőívben, ami egyben egy demokratikus legitimációs problémára is vonatkozott. Sorost az Európai Unióban 80 százalékban elutasítják, tehát kedvezőtlen a megítélése azok körében, akik véleményt alkotnak róla - mondta Lánczi Tamás.
Forrás: Századvég
Föltettek egy olyan kérdést is, hogy egyetért-e azzal, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek, NGO-k beleszólhassanak az egyes EU-tagországoknak a belügyeibe. 57 százaléka a válaszadóknak azt mondta erre, hogy nem. Ha ezt egy legitimációs problémaként fogjuk fel, vagyis hogy egy meg nem választott és semmilyen felhatalmazással nem bíró szervezetnek a beavatkozásáról mit gondolnak az emberek, akkor egyértelműen az látszik a válaszokból, hogy az európai polgároknak a többsége elutasítja az ilyenfajta beavatkozást.
A kutatásban azt is mérték, hogy ki mennyire tartja aggasztónak a migrációt. Az eredményből az derül ki, hogy az európai polgárok 78 százaléka kisebb vagy nagyobb mértékben, de aggasztónak tartja a migrációt. Tehát egy komoly félelem van az európai polgárokban ebben az ügyben - mondta a vezető.
Forrás: Szézadvég
A megkérdezettek 78 százaléka abban is egyetértett, hogy mivel hatalmas tömegek érkeznek majd Afrikából, a következő évtizedekben nagy lesz migrációs nyomás Európán. Az emberek félelemérzetének mértékét jól mutatja, hogy a terror által leginkább sújtott országokban az emberek elsöprő többsége szerint nagyon valószínű egy újabb terrorcselekmény bekövetkezte. Németországban 93 százalék, Franciaországban 91 százalék azt mondta, hogy valószínűnek tart egy hasonló terrortámadást a jövőben.
Forrás: Századvég
Feltettük azt a kérdést is, hogy a bevándorlás megváltoztatja-e az Ön országának a kultúráját és identitását. A válaszadók közel kétharmada erre a kérdésre úgy válaszolt, hogy igen, ez megváltoztatja. Ez azt jelenti, hogy ebben a kérdésben is komoly félelmei vannak az európaiaknak. Egy másik kérdésre válaszolva pedig a muszlimok számának növekedését a megkérdezettek 70 százaléka aggasztónak tartotta.
A Századvég Alapítvány által az Európai Unió 28 tagországára kiterjedően elvégzett közvélemény-kutatás 2016 óta azzal a céllal készül, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A közvélemény-kutatás egyedülálló módon az eddigi legszélesebb körben, országonként 1 000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőttkorú személyt kérdezett meg.
Forrás: Századvég
Forrás: Szézadvég
Forrás: Századvég
