Pesti Srácok

Migrációkutató: „hurráoptimizmus” jellemzi a nemzetközi szervezeteket

Migrációkutató: „hurráoptimizmus” jellemzi a nemzetközi szervezeteket

A Migrációkutató Intézet (MKI) igazgatója szerint a nemzetközi szervezeteket az irreguláris migráció közgazdasági összefüggéseivel kapcsolatban „hurráoptimista”, a szakmai megközelítést nélkülöző alapállás jellemzi.

Orbán Balázs kedden, a témában rendezett budapesti szakmai workshopon erre példaként hozta az ENSZ migrációs egyezménytervezetét, amely szerint - mondta - a migráció úgy ahogy van, jó dolog. Szerinte szakmai értelemben egy „nonszensz leegyszerűsítés”, hogy ez közgazdaságtani értelemben jó a kibocsátó, a tranzit- és a fogadó országoknak is. Szólt arról is, az olaszországi választások eredménye arra példa, hogy az európai állampolgárok „józan többsége” komolyan aggódik a migráció és annak irreguláris, azaz szabályozatlan, ellenőrizetlen formája miatt.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (NKE SVKK) igazgatója arról beszélt, hogy 2015 óta jelentősen csökkent az Európába érkező irreguláris migránsok száma: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hivatalos adatai szerint 2015-ben még 1,8 millió, 2016-ban 511 ezer és 2017-ben valamivel több mint 200 ezer irreguláris migráns érkezett Európába.

PestiSracok facebook image

- mondta. Tálas Péter kitért arra is, hogy paradox módon azok az országok aggódnak leginkább a migráció miatt, amelyeket „konkrét formájában” nem is nagyon érintett. Erre példaként említette a Balti és a közép-kelet európai országokat. Ugyanakkor általában Európa társadalmai úgy tekintenek a migrációra mint 2015 óta állandósult problémára - tette hozzá.

Janik Szabolcs, az MKI kutatója elmondta, hogy az adatok szerint 2015-ben az Európába érkezettek 70 százaléka 18-64 év közötti, 72 százalékuk férfi volt. Ez az arány 2016-ban mindkét esetben 68 százalékra csökkent.

- hívta fel a figyelmet, példaként hozva egy 2016-os németországi felmérést, amelyre hivatkozva azt mondta, hogy a migránsoknak átlagban sokkal alacsonyabb az általános képzettségi szintjük, mint a németeknek, és nem vagy alig beszélnek németül.

- mondta el Janik Szabolcs. A kutató szerint egy kísérleti projekt zajlik Európában a legnagyobb befogadó tagállamokban, és az Európai Unió történetében még nem volt példa hasonló kihívásokra. Az irreguláris migráció gazdaságtana - hoz vagy visz? című szakmai workshopot az MKI és a NKE SVKK szervezte.

Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.