Pesti Srácok

Irán mellé állt Kína az atomalku ügyében

Irán mellé állt Kína az atomalku ügyében

Kína együtt fog működni Iránnal, hogy megoldást találjon az Egyesült Államok által felmondott többhatalmi nukleáris megállapodás megmentésére – közölte Vang Ji kínai külügyminiszter vasárnap Pekingben iráni partnerével.

Peking az első állomása Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter diplomáciai körútjának, amelyre azután indult el, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben kötött megállapodásból, és visszaállítja a Teheránnal szemben korábban érvényesített amerikai szankciókat. Kína tárgyszerű, fair és felelős hozzáállást ígér, és a megállapodás fenntartására irányuló munka folytatását – idézte a kínai diplomácia vezetőjének Zarífhoz intézett szavait a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Vang Ji ugyanakkor nem tett említést arról, hogy Washington döntése miként fogja befolyásolni Kína Iránnal folytatott kereskedelmét és ottani beruházási terveit. Az Irán elleni szankciók két évvel ezelőti könnyítése után Peking és Teherán a kétoldalú kereskedelmi forgalom hatszázmilliárd dollárra bővítéséről állapodott meg. Irán emellett részese Kína úgynevezett Új Selyemút kezdeményezésének, amely egy transzkontinentális kereskedelmi és infrastruktúra-hálózat kiépítésére irányul. Peking éppen a múlt héten avatta fel az Iránba vezető vasúti teherszállítási összeköttetését.

Haszan Róháni iráni elnök vasárnap azt mondta: a három esztendeje megkötött atomalku egyoldalú felmondása az Egyesült Államok részéről azt jelzi, hogy véget ért az a korszak, amelyben diplomáciai eszközökkel lehet megoldani a politikai nézeteltéréseket. Hozzátette azonban: az egyezményt, illetve általában a nemzetközi megállapodásokba vetett bizalmat a másik öt érintett állam még megmentheti. Irán attól függően fog dönteni a megállapodásról, hogy ez az öt ország mennyire lesz képes fenntartani saját vállalásait – jelentette ki Róháni. Peking után Mohamed Dzsavád Zaríf a következő napokban Moszkvában és Brüsszelben is látogatást tesz. Diplomáciai körútján kínai, orosz, francia, brit és német kollégáitól az iráni külügyminiszter valódi garanciákat igyekszik majd kicsikarni arra, hogy az Egyesült Államok kiválása és az amerikai szankciók visszaállítása után is biztosítsák Irán gazdasági érdekeit az atommegállapodás értelmében. Trump bejelentése óta a brit kormány az egyezményt aláíró többi nyugat-európai hatalommal együtt többször is alig burkoltan követelte, hogy Washington tartózkodjon a szankcióktól az iráni egyezményben továbbra is részt vevő országok ellen. A legutóbbi diplomáciai üzenetekből kiolvasható, hogy London, Párizs és Berlin megpróbál nyomást gyakorolni Washingtonra az Irán elleni újabb szankciók elkerülése érdekében is. Az egyezményt aláíró három nyugat-európai hatalom vezetőinek Londonban kiadott minapi közös közleménye úgy fogalmazott, hogy biztosítani kell az iráni népnek azokat a gazdasági előnyöket, amelyek a nukleáris program korlátozásáról kötött megállapodáshoz kapcsolódnak.

Forrás: MTI. Fotó: Körkép.sk

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.