Pesti Srácok

Kövér László: nekünk kommunistából is a legpocsékabb jutott

Kövér László: nekünk kommunistából is a legpocsékabb jutott

A társadalom lelki és erkölcsi teherbíró képességét a rendszer nagyon megpróbálta – mondta az Országgyűlés házelnöke egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen szerdán. Arról is beszélt: az 1981-es lengyelországi puccs után jutottak arra a következtetésre, hogy a rendszer gazdasági, társadalmi és morális tartalékai is kimerültek, csak abban nem voltak biztosak, hogy a bukását megérik-e.

A kelet-európai kommunista rendszereket összehasonlítva kijelentette, "nekünk kommunistából is a legpocsékabb jutott", hiszen a Magyarországot és az NDK-t irányító "igazi internacionalistákkal" szemben a többi országban a nemzeti elv is megjelent a pártállamban. A házelnök "A rendszerváltás mérlege és az elmaradt igazságtétel" című kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt:

Megemlítette: a ’80-as évek elején még retorzióktól kellett tartania annak, aki foglalkozott a határon túli magyarok ügyével, ugyanakkor az erdélyi falurombolás elleni tüntetés "szelep is volt a rendszer szorult állapotában", a rendszer pedig egyfajta cinkosságot vállalhatott a tömeggel, ha tudta is, mit gondolnak róla az emberek. Mint mondta,

PestiSracok facebook image

, ahogy az – környezetvédelmi felhanggal – a bős-nagymarosi beruházás kapcsán végül meg is történt. Arról beszélt, a ’80-as években a kommunisták is látták a rendszer végét és azt, hogy az viszonylag gyorsan következik be, ezért egyfelől lassítani próbálták a folyamatot, másfelől a saját javukra fordítani. Az igazi kérdésnek azt nevezte, hogy a rendszerváltozásnak mi volt az igazi értelme, "lehetett volna-e ennél radikálisabb és másabb, és vezethetett volna-e a társadalom átalakulását tekintve más irányba". Megemlítette:

A demokráciában egymással szembenálló politikai erők között a minimális értékkonszenzus sem jött létre – jelentette ki a házelnök, aki szerint a rendszerváltozást "kisiklásként" felfogó kommunisták nem akartak békét, egyezséget kötni. Horn Gyula egykori miniszterelnök 1956-os tevékenységére utalva kijelentette,

Márpedig ha a demokráciában nem értünk egyet ilyen alapvető kérdésekben, akkor az a demokrácia fikció, tehát demokratikus kulisszák, keretek között zajló polgárháború, hideg polgárháború – fogalmazott Kövér László, aki szerint ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg ez a kommunizmus idejében gyökerező "antagonisztikus ellentét el nem tűnik a magyar politikából".

Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a kommunista rendszer bukásában fontos szerepük volt a nemzetközi folyamatoknak, egyebek mellett annak, hogy a Szovjetunióban nem ismerték fel, "ha elkezdenek reformálni, akkor végül megszűnik az egész". Ha 1956-ról beszélünk, Magyarország nem Nagy Imre, hanem a pesti srácok miatt lett világhírű – fogalmazott, megemlítve, hogy ha történtek is lépések a múlttal való szembesülésért, "néhány helyen még vannak megörökölt kommunista emlékművek".

Halmy Kund történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos munkatársa az 1990-es évekről szólva megjegyezte, az igazságtétel kérdésében az MSZP "természetes passzivitása vagy ellenállása" volt megfigyelhető, míg az SZDSZ és holdudvara olyan médiahangulatot alakított ki, amely "egyfajta veszélyként tekintett az elszámoltatásra, a kommunista bűnök számonkérésére", rendkívül nehéz helyzetbe hozva a törvényhozókat.

bama.hu; Fotó: PS/HPGY

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Közel 4 milliárdot kaszált a balos önkormányzatoktól és a BKM-től a fenyvesi üdülőügyletben megbukó cég, amelyik Trippon házát is felújította

Exkluzív 2024 június 3.
A BKM - vagyis a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő közműszolgáltató holding és elődje, a Főtáv Zrt. több közbeszerzésében mindkét kivitelező cég indult azok közül, amelyekről korábbi cikkünkben megírtuk, úgy újították fel a balatonfenyvesi FŐTÁV üdülőt, hogy több szereplőből álló cégláncolaton folyatták végig a pénzt, majd a kivitelezést ténylegesen elvégző kisvállalkozást nem fizették ki. A Szin-Ker Kft. 2006 óta hasít a közbeszerzéseken, a fenyvesi projektben maga alá alvállalkozóként bevont Norton Vision Kft még kezdő ezen a terepen. A fókuszunkba került cégek rendre indultak el ugyanazokon a fővárosi közműcégek által kiírt tendereken, ezeket egy kivételével a Szin-Ker nyerte. Tényfeltáró riportsorozatunk mostani részében bemutatjuk, hogy a Szin-Ker jóval több mint Mártha Imréék kedvenc építőipari cége. 2019 óta a BKM-től és baloldali vezetésű fővárosi önkormányzatoktól közel milliárd forintot kaszáltak a közbeszerzéseken. Ez idő alatt a nettó árbevételük elérte a 10 milliárd forintot, amiből most kapaszkodjanak meg, addig sakkoztak, míg 50 millió forint adózási kötelezettség sem keletkezett. Itt érdemes felidézni, hogy éppen a minap derült ki egy másik építőipari cég vezetőjének nyomozóhatóság előtt tett vallomásából, hogy Újpesten például a SZIN-KER Kft-nek azért cserébe, hogy több száz millió forint értékben munkát kapjon, ingyen fel kellett újítani Trippon Norbert házát. Ezt úgy oldották meg, hogy egy másik cégtől teljesítés nélküli fiktív számlákat kértek - ezzel fedték le a körübelül 200 millió forint értékű családi ház átépítési munkáit.