Buda-Cash – a százmilliárdos brókerbotrány, ami nem ügy, és amelyben a védelem szerint mindenki ártatlan

Félreértelmezte a Buda-Cashnél történteket az ügyészség; a brókerház vezetői által elindított, teljesen általános pénzügyi műveletekből ezáltal pattant ki az utóbbi évek egyik legnagyobb brókerbotránya – így összegezhető a százmilliárdos csalás, illetve sikkasztás miatt indított büntetőper lényege a védelem szempontjából, amelynek képviselői kedden kezdték meg perbeszédeiket a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyész napokban megtett indítványában bizonyítottnak találta, hogy a cég vezetői hatalmas pénzösszegeket játszottak át egy fiktív személy, illetve offshore cégek számláira, jelentősen megkárosítva a Buda-Cash korábbi ügyfeleit. A vádhatóság képviselője szerint V. Péter és négy társa bűnszervezetben követték el a csalásokat, ezért letöltendő szabadságvesztés kiszabására tett javaslatot a bíróságnak. Az elsőrendű vádlott védelmében Pál Helga kedden a híres tőzsdeguru, André Kosztolányi egyik gondolatával kezdte perbeszédét, aki szerint a nyereség csak illúzió, az igazi realitás a veszteség. A védő szerint a három esztendeje indított büntetőeljárás perében megszólaló igazságügyi szakértők véleményéből az következik, hogy a befektetési és tőzsdeműveletek összetett folyamatok, és azok egyes ügyletei nem értelmezhetők önmagukban. Pál Helga véleménye az, hogy a vádlottak nem tudtak a cégüknél felhalmozott több milliárdos hiányról, vagy ha igen, akkor épp annak csökkentésén dolgoztak, és nem az ügyfeleiket akarták megkárosítani. Mint arról a PestiSrácok.hu korábban beszámolt, a vádirat szerint a Buda-Cash 1998-ban a sorozatos pénzügyi válságok miatt olyan helyzetbe került, hogy nem tudták már biztosítani fizetési kötelezettségeiket a befektetőik felé. A cég vezetője, P. Zoltán úgy döntött, nem jelentenek csődöt, hanem megállapodott V. Péterrel abban, hogy a cég fizetőképességét az ügyfelek pénzének azok tudta nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával biztosítják.

Azt a büntetőperben nem sikerült bebizonyítani, hogy ki hozta létre a Torma József, majd később a Karácsony Miklós nevű, fiktív személyek nevére szóló kamuszámlát, amelyre a vádirat szerint a terheltek rendszeresen nagy összegeket utaltak, és azokat a sajátjukként kezelték. A nyomozás adatai kimutatták, hogy az ügyletekkel a terheltek 1998 és 2014 között száztizenötmilliárd forintos kárt okoztak. A kedden elhangzott perbeszédeikben a védők nem vitatták a fiktív számlák létrehozását, ám a tranzakciókat igyekeztek olyan színben feltüntetni, hogy azok épp a Buda-Cash fizetőképességének visszaszerzését, ezzel a cég ügyfeleinek érdekeit szolgálták. A per bizonyításában hosszas polémia tárgya volt a brókerháznál használt pénzügyi szoftveres alkalmazás, amelynek használata más pénzintézeteknél is általános, és amelyhez különféle jogosultsági szintekkel lehet hozzáférni. Értelemszerűen egy brókercég vezetői rendelkeznek ezek közül a legfelsőbb kategóriákkal, a védelem szerint azonban az ehhez szükséges kódok védelmét a vádban említett időszakban még nem vették olyan komolyan a Buda-Cash-hez hasonló cégeknél, mint manapság, ezért érvelésük az volt, hogy szinte bárki létrehozhatta és használhatta a fiktív személyek nevére kiállított számlákat. A védelem szerint a brókercég nehéz helyzetét az is tetézte, hogy a svájci jegybank hét éve eltörölte a svájci franknak az euróhoz viszonyított árfolyamkorlátját, ami különösen nehéz helyzetbe hozta az akkoriban már főképp devizakereskedelemmel foglalkozó Buda-Cash-t. Pál Helga perbeszédében kijelentette: a cégtől minden ügyfele megkapta a befektetett pénzét, és a megállapodásokban szereplő hasznukat is.

Kincs, ami nincs

A fenti vagyon meglétének kérdését ugyanakkor árnyalja az a körülmény, hogy akiknek olyan pakettjeik is voltak, amelyekben külföldi értékpapírok is szerepeltek, azok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, mivel más országok pénzintézetei nem kívánnak részt venni a kártalanításokban. Ennek egyértelmű jele, hogy pereskedni is hajlandók a magyar hivatalos szervekkel. Ugyancsak rögös utat jelent a hazai felszámolás, mivel a szövevényes céghálók miatt nem egyértelmű, hogy a felszámolók milyen értékekből szerezhetnének vissza annyit, amennyiből a befektetők kárainak legalább egy részét fedezhetnék. Tény ugyanakkor az is, hogy a Buda-Cash vezetői a botrány kipattanása előtt a Magyar Nemzeti Bankhoz fordultak segítségért, a perben azonban nem tisztázódott egyértelműen, hogy ennek lett-e valamilyen érdemi eredménye. Hasonlóan nem látta bizonyítottnak a vádirat állításait keddi perbeszédében a negyedrendű vádlott, Gy. János védője. Nemes László felszólalásában elmondta, hogy véleménye szerint a Buda-Cash ügyéből azért kerekedhetett ki az egyik hazai brókerbotrány, mert a vizsgálat kezdetén nagy volt a nyomás a nyomozóhatóságokon, hogy a történtekből nagy ügyet kreáljanak. A védő szerint a per valamennyi érintettjét elhamarkodottan gyanúsították, majd vádolták meg az ügyben, amely szerinte nem bűncselekmények sorozata, hanem a pénzügyi világban bevett eljárások nem megfelelő értelmezése. A védők mindkét vádlott esetében elsősorban azok felmentésére tettek javaslatot a bíróságnak. A Buda-Cash-nél történtek miatt különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt indított büntetőper a védői perbeszédekkel csütörtökön folytatódik a Fővárosi Törvényszéken, amely várhatóan az ősszel hoz döntést az ügyben.

Fotó: Origo.hu