Pesti Srácok

A lett civil törvény szigorúbb, mint a magyar

A lett civil törvény szigorúbb, mint a magyar

A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint a civil szervezetekre vonatkozó lett szabályozás az átláthatóság szempontjából szigorúbb, mint a magyar. Szalay-Bobrovniczky Vince az MTI-nek kedden Rigából adott telefonos nyilatkozatában ezt annak alapján állapította meg, hogy lettországi látogatásán az ottani kormányzati vezetőkkel megbeszéléseket folytatott egyebek között a civil szféra szabályozásáról és finanszírozásáról.

Találkozott mások között Martins Klivével, a lett külügyminisztérium európai uniós koordinációs hivatalának igazgatójával. Szó volt közöttük a civil szervezetekre vonatkozó törvényekről és arról, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indult saját civil törvénye miatt az Európai Unióban. Az a meggyőződése, hogy a civil szervezetekre vonatkozó lett törvény az átláthatóság szempontjából szigorúbb, mint a magyar, megerősödött, amikor tárgyalt Janis Citskovskisszal, a lett miniszterelnöki hivatal igazgatójával - tette hozzá.

A miniszterelnöki hivatalban nagy érdeklődést mutattak azon magyar rendszer iránt, amelyben a magyar adózók személyi jövedelemadójuk 1-1 százalékát felajánlhatják egy civil szervezetnek, illetve egy egyháznak - mondta Szalay-Bobrovniczky Vince. Megállapította: Magyarországnak európai összehasonlításban egyáltalán nem kell szégyenkeznie amiatt, hogy mekkora összeget áldoz a civil szervezetekre. A magyar kormány szorosan együttműködik a civilekkel, és figyel javaslataikra - jelentette ki. Az általa felügyelt Nemzetközi Együttműködési Alaphoz a 61 ezer magyarországi civil szervezettől évente 16 ezer pályázat érkezik, amelyek jelentős számok - jegyezte meg.

Szalay-Bobrovniczky Vince és Martins Klive megbeszélésén szó volt a Sargentini-jelentésről és a Frontex uniós határ- és partvédelmi ügynökséggel kapcsolatos uniós javaslatokról. Ismertette Magyarország álláspontját, miszerint a Sargentini-jelentés "valójában egy politikai kampány része, amelyet azért folytatnak az ország ellen, mert elutasítja határai megnyitását az illegális migránsok előtt", valamint hogy Magyarország elutasítja a felvetést, miszerint a Frontex átvenné az ellenőrzést a tagországok határai felett, azt Budapest szuverenitása megsértésének tekintené. A magyar helyettes államtitkár találkozott még Andris Pelss külügyi államtitkárral. Tárgyalásukon szó volt egyebek között Magyarország és Ukrajna viszonyáról. Elmondta, hogy Budapest "visszautasítja azt a hangot, amelyet Kijev egyre intenzívebben üt meg vele szemben", és kérte a lett vezetőket, hogy fontolják meg ezzel kapcsolatban Magyarország érveit. A lett fél tudomásul vette ezeket - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Szalay-Bobrovniczky Vince részt vett a negyedszer megrendezett Rigai Magyar Napokon, amelyeknek keretében hétfőn a helyi hadtörténeti múzeumban Bányai Ferenc rigai magyar nagykövettel és a lett védelmi minisztérium helyettes államtitkárával közösen megnyitotta a 170 éves magyar honvédségről szóló kiállítást. A kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeum anyagán alapul. A helyettes államtitkár és a nagykövet kedd reggel az egykori rigai zsidó temető területén megkoszorúzta azt a szobrot, amelyet az auschwitzi koncentrációs táborból lettországi munkatáborokba átszállított és ott meghalt magyar zsidó nőknek állíttatott a magyar kormány.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)