Pesti Srácok

A lett civil törvény szigorúbb, mint a magyar

A lett civil törvény szigorúbb, mint a magyar

A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint a civil szervezetekre vonatkozó lett szabályozás az átláthatóság szempontjából szigorúbb, mint a magyar. Szalay-Bobrovniczky Vince az MTI-nek kedden Rigából adott telefonos nyilatkozatában ezt annak alapján állapította meg, hogy lettországi látogatásán az ottani kormányzati vezetőkkel megbeszéléseket folytatott egyebek között a civil szféra szabályozásáról és finanszírozásáról.

Találkozott mások között Martins Klivével, a lett külügyminisztérium európai uniós koordinációs hivatalának igazgatójával. Szó volt közöttük a civil szervezetekre vonatkozó törvényekről és arról, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indult saját civil törvénye miatt az Európai Unióban. Az a meggyőződése, hogy a civil szervezetekre vonatkozó lett törvény az átláthatóság szempontjából szigorúbb, mint a magyar, megerősödött, amikor tárgyalt Janis Citskovskisszal, a lett miniszterelnöki hivatal igazgatójával - tette hozzá.

A miniszterelnöki hivatalban nagy érdeklődést mutattak azon magyar rendszer iránt, amelyben a magyar adózók személyi jövedelemadójuk 1-1 százalékát felajánlhatják egy civil szervezetnek, illetve egy egyháznak - mondta Szalay-Bobrovniczky Vince. Megállapította: Magyarországnak európai összehasonlításban egyáltalán nem kell szégyenkeznie amiatt, hogy mekkora összeget áldoz a civil szervezetekre. A magyar kormány szorosan együttműködik a civilekkel, és figyel javaslataikra - jelentette ki. Az általa felügyelt Nemzetközi Együttműködési Alaphoz a 61 ezer magyarországi civil szervezettől évente 16 ezer pályázat érkezik, amelyek jelentős számok - jegyezte meg.

Szalay-Bobrovniczky Vince és Martins Klive megbeszélésén szó volt a Sargentini-jelentésről és a Frontex uniós határ- és partvédelmi ügynökséggel kapcsolatos uniós javaslatokról. Ismertette Magyarország álláspontját, miszerint a Sargentini-jelentés "valójában egy politikai kampány része, amelyet azért folytatnak az ország ellen, mert elutasítja határai megnyitását az illegális migránsok előtt", valamint hogy Magyarország elutasítja a felvetést, miszerint a Frontex átvenné az ellenőrzést a tagországok határai felett, azt Budapest szuverenitása megsértésének tekintené. A magyar helyettes államtitkár találkozott még Andris Pelss külügyi államtitkárral. Tárgyalásukon szó volt egyebek között Magyarország és Ukrajna viszonyáról. Elmondta, hogy Budapest "visszautasítja azt a hangot, amelyet Kijev egyre intenzívebben üt meg vele szemben", és kérte a lett vezetőket, hogy fontolják meg ezzel kapcsolatban Magyarország érveit. A lett fél tudomásul vette ezeket - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Szalay-Bobrovniczky Vince részt vett a negyedszer megrendezett Rigai Magyar Napokon, amelyeknek keretében hétfőn a helyi hadtörténeti múzeumban Bányai Ferenc rigai magyar nagykövettel és a lett védelmi minisztérium helyettes államtitkárával közösen megnyitotta a 170 éves magyar honvédségről szóló kiállítást. A kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeum anyagán alapul. A helyettes államtitkár és a nagykövet kedd reggel az egykori rigai zsidó temető területén megkoszorúzta azt a szobrot, amelyet az auschwitzi koncentrációs táborból lettországi munkatáborokba átszállított és ott meghalt magyar zsidó nőknek állíttatott a magyar kormány.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.