Trócsányi László: Az Európai Néppártnak erős Fideszre van szüksége
Európának egy erős Európai Néppártra (EPP), az EPP-nek pedig egy erős Fideszre van szüksége - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz európai parlamenti (EP-) választási listavezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak egy interjúban, amely vasárnap jelent meg a lap hírportálján.
A politikus a Fidesz EPP-tagsága körüli vitával kapcsolatban kiemelte, hogy az EPP "egy nagy család", amelyben sok irányzat működik, és ezek "néha összeütköznek". Elmondta: reméli, hogy a Fidesz az EPP-ben marad, és bízik abban, hogy március 20-án, amikor az EPP politikai közgyűlése tárgyal a Fidesz tagságáról, sikerül "bölcs", és a Fidesznek kedvező eredményre jutni.
Jelenleg nincsen semmilyen B-terv
- mondta arra a kérdésre, hogy van-e B-terve arra az esetre, ha kizárják a Fideszt a jobbközép pártokat összefogó EPP-ből. Megjegyezte: "mindig szomorú", amikor válásra kerül a sor egy családban, mert minden válás fájdalmas, és rendszerint senki sem nyer rajta.
A vitát kiváltó kormányzati kampányról, amelynek egyik fő alakja az Európai Bizottság EPP-s elnöke, Jean-Claude Juncker, azt mondta, hogy "nem Juncker személyét támadtuk, hanem a bizottság véleményvezéreinek rossz döntéseit". Kifejtette, hogy a brüsszeli testület az utóbbi években úgy lépett fel, mint egy "politikai bizottság", holott az európai szerződések egyértelműen fogalmaznak: kimondják, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak kell meghatároznia a politikai irányt, a bizottság feladata pedig a szerződések szellemének megőrzése és a tanács által meghatározott irány követése.
Ehelyett azt látjuk, hogy a tanács befolyása csökken, és a bizottság akarja meghatározni a politikai irányt
- mondta Trócsányi László. A miniszter nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy veszélyben van-e a bíróságok függetlensége Magyarországon, és hangsúlyozta, hogy mindig is tisztelte a bíróságok függetlenségét, "mert ez a legfontosabb érték egy jogállamban".
A közigazgatási bíróságok létrehozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter hatásköre erősen korlátozott, és olyan mechanizmusokat építettek be a rendszerbe, amelyek "lehetetlenné teszik, hogy a miniszter önkényesen járjon el". Mint mondta, alaposan tanulmányozták más országok modelljeit, köztük a német és az osztrák megoldást, és nagyrészt az osztrák modellt vették át, de több garanciát építettek be.
A lelkiismeretem tehát teljesen nyugodt
- mondta Trócsányi László. A bírálatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy el kell választani egymástól a politikai és a jogi érveket.
A politikusok kritikái mindig "politikai feltételezéseket" tartalmaznak, külföldi jogászokkal beszélve viszont egészen más a hangnem, "és kialakul egy párbeszéd közöttünk"
- mondta, hozzátéve, hogy kikérték az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság véleményét, amelyet alaposan végiggondolnak majd, és javaslataiból igyekeznek minél többet átvenni. Aláhúzta, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvény jogorvoslati lehetőséget biztosít minden jogkövetkezménnyel járó közigazgatási döntéssel szemben, "tehát nem szűkítettük, hanem bővítettük a keretet".
Az igazságszolgáltatási rendszer korábbi átalakításaival kapcsolatban elmondta, hogy az új alkotmány 2011-es bevezetése valóban sok új törvény megalkotásával járt, "de Magyarország mindig nyitott volt a párbeszédre", és elfogadta az Európai Bíróság döntését a bírák nyugdíjazásának ügyében. Megjegyezte: más országokban is előfordult, hogy csökkentették a bírák nyugdíjkorhatárát, de erről legfeljebb belpolitikai vita volt. Arra a felvetésre, hogy a változtatások az Alkotmánybíróságot is érintették, kiemelte, hogy a magyar Alkotmánybíróság nemzetközileg igen elismert testület, a változtatások pedig az utóbbi húsz év tapasztalatai alapján valósultak meg és hozzájárultak a stabilitáshoz.
Arra a kérdésre, hogy az ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint hátráltatja a korrupcióellenes küzdelmet az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács konfliktusa, aláhúzta, hogy Magyarországon száz százalékosan tiszteletben tartják a jogállamiságot, így a kormánynak nincs is hatásköre ezen a területen, és miniszterként nincs beleszólása az ügybe. Mint mondta, miniszterként a közigazgatási bíróságok rendszerének ügyében illetékes, és kezdeményezésére indult meg a párbeszéd a kormány és a Velencei Bizottság között. Hozzátette, hogy meggyőződése szerint a testület állásfoglalása révén elül az új rendszer körüli vita. Megjegyezte: meglepte, hogy "milyen nagyra fújták fel ezt a luftballont". Úgy vélte, hogy mindazok közül, akik az ügyben megnyilatkoznak, valójában senki sem olvassa el a vonatkozó törvényeket, és így nem is ismerik a bennük rögzített jogállami garanciákat.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
