Pesti Srácok

Csányi Sándor: Pályázni fogunk BL- és EL-döntőre

Csányi Sándor: Pályázni fogunk BL- és EL-döntőre

Csányi Sándor elnök a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pénteki közgyűlésén bejelentette, hogy a jövőben pályáznak Bajnokok Ligája- és Európa-liga-döntő megrendezésére, illetve a klubok ismét romló gazdálkodása miatt bevezetik itthon a pénzügyi fair playt.

A sportvezető az épülő Puskás Ferenc Arénával kapcsolatban jelezte: a kivitelező írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a létesítmény elkészül november 15-ére, amikor a magyar válogatottnak még van szabad játéknapja, így aznap egy, a világ élvonalába tartozó nemzeti együttessel szeretnék felavatni a stadiont, de a szerződést még nem írták alá. Csányi komoly kritikát fogalmazott meg a klubok romló gazdálkodásával kapcsolatban, s jelezte: az MLSZ – az európai szövetséghez hasonlóan – várhatóan 2020-tól bevezeti a pénzügyi fair playt, másrészt korlátozza a keret létszámát, mivel több, mint kétszáz játékos egyetlen percet sem játszott az idényben.

– mondta Csányi, aki megjegyezte: egyelőre nem kívánnak változtatni az első és másodosztályú bajnokságok lebonyolítási rendszerén. Ugyanakkor – tette hozzá – a lehető leghamarabb bevezetik a videobírót, ami a 2020/21-es szezonban tűnik reálisnak, de tesztjelleggel egyes Magyar Kupa-találkozókon már jövőre kipróbálhatják.

PestiSracok facebook image

Leekens gyorsan jött és gyorsan ment, Rossi a fejlődés biztosítéka

Az MLSZ-elnök elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az úgynevezett fiatalszabály megszüntetésével csökkent a magyar futballisták és a fiatalok játékperce. Amíg a 2015/16-os idényben hetvenöt százalék volt a magyarok és tíz százalék a fiatalok játékperce, addig az mostanra hatvannégyre, illetve négyre csökkent. Pozitívumként említette, hogy a Mol Vidi FC szerepelt az Európa-liga csoportkörében, továbbá megjegyezte: reményei szerint a mostani kiírásban bajnok Ferencváros is eléri ezt a szintet, az MLSZ részéről pedig konstruktív hozzáállásról biztosította, ahogy azt a Vidi is megkapta egyes találkozók elhalasztásakor.

– mondta a szövetségi kapitány váltásról Csányi, aki a Rossi-éra egyik nagy nyereségének tartja, hogy Willi Orbán elkötelezte magát a magyar válogatott mellett, miután a nemzeti együttes 2-1-re legyőzte a görögöket a Nemezetek Ligájában. Csányi az eddigi két Eb-selejtezőt értékelve csalódásnak nevezte a szlovákiai vereséget, de bravúrosnak minősítette mind a játékot, mind az eredményt a vb-ezüstérmes horvátok hazai legyőzésekor. Hozzátette: kötelező a kettős győzelem a soron következő két Eb-selejtezőn Azerbajdzsánban és itthon Wales ellen. Az MLSZ elnöke elmondta, hogy június 12-én kezdődik a 2020-as, részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság jegyértékesítésének első fázisa, a magyar szurkolóknak pedig el kell hinniük, hogy a válogatott kijut a kontinensviadalra, mivel azoknak a drukkereknek, akik csak a későbbi fázisokban igényelnek belépőt, csak egy a négyszázhoz lesz az esélyük, hogy hozzá is jutnak.

Csányi szerint szégyenkeznünk kell a szlovákiai meccs miatt

Ismét szégyenkeznünk kell a szlovákiai meccs kapcsán: az ötvenötezer eurós büntetésnek is lett volna jobb helye, de jobban fáj, hogy most néhány száz renitens miatt háromezer hely marad üresen, pedig szinte azonnal majdnem az összes jegy elfogyott Wales ellen. A következő büntetés ismét zártkapus meccs lehet – adott hangot elégedetlenségének Csányi, aki felvetette azt is, hogy ha a problémát nem sikerül orvosolni, akkor az MLSZ nem fog az idegenbeli találkozókra jegyet értékesíteni. Beszámolója szerint az MLSZ egymilliárdos nyereséggel zárta az évet, az előző évben pedig 46,4 milliárd forint tao-pénzt tudott felhasználni a futball, ebből 6,8 milliárd jelentkezett az MLSZ-nél, a többi a kluboknál. A tao-pénzek szabályszerű felhasználásának ellenőrzésekor tizenegy esetben tettek büntető feljelentést, ötvenkilenc szervezetet pedig kizártak a rendszerből. A kiadásokat illetően azt hangsúlyozta, hogy csak tíz százalékot fordítottak a profi labdarúgásra. Eddig háromszázharmincnégymilliárdból harmincegy stadion került átadásra. Ami probléma, hogy kétezerötszáz pálya van az országban, de ennek csak öt százaléka található a fővárosban. A Budapest-program célja, hogy száznegyvenöt pálya legyen a fővárosban; a problémát a helyszínek megtalálása jelenti – mondta az MLSZ-elnök, aki jelentős eredményként értékelte, hogy jelenleg 280 316 az igazolt labdarúgók száma, a csapatoké pedig tizenháromezer fölé kúszott. A közgyűlésen a hetvenkét érvényes szavazati joggal rendelkező küldöttből ötvennégy jelent meg, ők valamennyi beszámolót elfogadták.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.