Szánthó Miklós: Átfogó támadást indítottak uniós szervek a magyar szuverenitás ellen
Az Európai Bizottság szintet lépett a szuverenitás-sértések sorozatában azzal, hogy bejelentette: a „Stop, Soros!” törvénycsomag részét képező büntetőjogi és menekültügyi módosítások mellett az azok alapját képező alaptörvény-módosítást is megtámadják az Európai Unió Bíróságán – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Szavai szerint a bizottság lépése nyilvánvalóan jogi nonszensz, hiszen egy állam szuverenitásának alapköve, hogy alkotmányos szabályait szabadon állapítja meg – írja a Magyar Nemzet.
Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön bejelentette, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi a migrációval összefüggő magyar jogszabályok szigorítása, az ún. „Stop, Soros!” törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárást. Ezzel a bizottság szintet lépett a szuverenitás-sértések sorozatában, ugyanis közleményük szerint nemcsak a vonatkozó büntetőjogi és menekültügyi módosításokat, de az azok alapját képező alaptörvény-módosítást is megtámadják a Bíróságon.
Ez nyilvánvalóan jogi nonszensz, hiszen egy állam szuverenitásának alapköve, hogy alkotmányos szabályait szabadon állapítja meg
– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós hangsúlyozta: az EB egész eljárása azért is érthetetlen, mert az Alaptörvény támadott rendelkezése éppen a genfi menekültügyi konvenció szabályát, az úgynevezett „első biztonságos ország elvét” emeli alkotmányos szintre: azaz, hogy Magyarország csak olyan személyt fogad be menekültként, aki közvetlenül olyan területről érkezett, ahol élete veszélyben volt.
Az azonban, hogy az uniós szerződésekkel is szembemenve az EB a hazánk ellen folyó kötelezettségszegési eljárás tárgyává tette az alkotmány egy passzusát is, egy átfogó, sarlatáni mesterterv része. A bizottság ugyanis – együttműködve a bírósággal – hosszú évek óta azon dolgozik, hogy nyakatekert jogértelmezéssel kiszélesítse az uniós jog eszköztárát a tagállamokkal szemben, így teremtve majdani alapot az EU föderalizálásához és a nemzeti alkotmányos identitások teljes lebontásához
– fejtette ki Szánthó Miklós. Hozzátette: az ilyen típusú, önkényes jogértelmezésen alapuló lopakodó jogalkotás azonban a mai napig is folyamatos: bár az alapszerződések az igazságszolgáltatás szabályozását egyértelműen tagállami hatáskörbe utalják, a bírákra vonatkozó szabályok módosítása miatt az EB kezdeményezésére az EUB 2012-ben előbb Magyarországot, majd pár hete Lengyelországot marasztalta el – a „hatékony jogorvoslathoz való jogra” vonatkozó, közelebbről meg nem határozott általános uniós jogelvre való hivatkozással.
A bizottság ráadásul a szerződésekben teljesen más értelemmel rögzített „lojális együttműködés elvére” alapozva akarja megteremteni a közvetlen lehetőséget a szuverenitásba történő beavatkozásra, és már-már szovjet frazeológiát idézve rögzítik, hogy „valamennyi uniós intézmény felelőssége, hogy arányos segítséget nyújtson a tagállamoknak a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításához” – magyarán a jogi intervencióhoz
– mutatott rá az igazgató. Mint kifejtette, mindezért az EB egy folyamatos és automatikus „jogállamisági felülvizsgálati ciklust és jelentési eljárást” indítványoz, továbbra is kiáll korábbi, pénzügyi szankciót előirányzó javaslata mellett, azonban ezek megvalósulásáig is „stratégiai megközelítést” fog alkalmazni a „jogállamisági problémák” esetében, és az ilyen ügyek kapcsán is kötelezettségszegési eljárásokat indítanak.
Ez persze szerződésellenes, de ebbe illeszkedik a most Magyarország ellen indított támadás is
– tette hozzá.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula