Pesti Srácok

Ausztriában már a diákok több, mint egynegyede, Bécsben pedig több, mint a fele nem német anyanyelvű

Ausztriában már a diákok több, mint egynegyede, Bécsben pedig több, mint a fele nem német anyanyelvű

Ausztriában a diákok több, mint egynegyede, Bécsben pedig több, mint a fele nem német anyanyelvű – számolt be kedden egy hivatalos jelentésre hivatkozva az osztrák sajtó. Az osztrák külügyminisztérium integrációs jelentése szerint az országban a 2017/18-as tanévben az iskolai tanulók több, mint tizenöt százaléka nem osztrák állampolgár volt, vagyis az 1,132 millió diákból százhetvenötezren más országból származtak. Ezzel együtt huszonhat százalékra emelkedett azoknak a száma, akik nem a németet használják első nyelvként; ők az előző tanévhez képest 0,7 százalékkal vannak többen.

A szakértők úgy vélik, hogy a társadalmi integráció szempontjából a nyelvhasználat jelenti a legnagyobb kihívást. Ausztriában ugyanis – az Európai Unió, illetve az OECD tagországainak átlagához képest – meglepően magas azoknak a tanulóknak a száma, akik otthon nem a német nyelvet használják. Bécsben a tanulók több, mint fele úgy kezdte meg az iskolát, hogy nem németül beszélt elsősorban; emellett Vorarlbergben huszonhat, Felső-Ausztriában, illetve Salzburgban pedig egyaránt huszonkét százalék azoknak a gyerekeknek az aránya, akik családtagjaikkal nem németül beszélnek. Iskolatípusonként is eltérő lehet, mekkora a nem németül beszélők aránya: Bécsben a speciális iskolákban a diákok hatvankét, az általános iskolákban csaknem ötvenkilenc százaléka nem a németet használja első nyelvként. Országos szinten ez az arány a speciális iskolákra vonatkozóan átlagosan harmincnyolc, az általános iskolákban harmincegy százalék. A legtöbb külföldi tanuló Németországból, Törökországból, Szerbiából, Romániából, Szíriából, Bosznia-Hercegovinából, Afganisztánból érkezett Ausztriába. Bécs kerületeiben már a 2016/17-es tanévben is megvizsgálták, milyen anyanyelvűek az általános iskolai tanulók. Kiderült, hogy a diákok közül Margareten városrészben beszélnek a legkevesebben németül, míg a török nyelvet Favoritenben, illetve Brigittenauban használják a legtöbben anyanyelvként.

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Idők

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.