Pesti Srácok

Dzsihadista kiképzőtábort alapított volna a londoni késelő Khan

Dzsihadista kiképzőtábort alapított volna a londoni késelő Khan

Robbantásos merényletek előkészülete és dzsihadista kiképzőtábor létrehozásának terve miatt éveket töltött börtönben a Londonban elkövetett pénteki késeléses támadás gyanúsítottja, akit tavaly helyeztek feltételesen szabadlábra. A 28 éves Usman Khant a rendőrök agyonlőtték, miután két embert megölt és hármat megsebesített a brit főváros pénzügyi negyedében, a Cityben, a London híd északi végénél.

A londoni tömegközlekedés szervezéséért felelős városházi cég, a Transport for London (TfL) szombat reggeli tájékoztatása szerint a Temze felett ívelő, négysávos London híd – a City és a déli városrész közötti legforgalmasabb közúti átkelő – továbbra is mindkét forgalmi irányban zárva van, több környékbeli utcával együtt. A Scotland Yard terrorelhárító ügyosztályának nyomozói szombatra virradó éjjel házkutatást tartottak a lelőtt gyanúsított egykori lakhelyén, a középnyugat-angliai Staffordshire megyében.

Neil Basu, a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetője szombati tájékoztatásában közölte, hogy a rendőrség a terrortámadással kapcsolatban más gyanúsítottat nem keres. Basu megerősítette, hogy a késeléses merényletben két ember – egy férfi és egy nő – halt meg, egy férfi és két nő megsérült. A londoni rendőrség vizsgálata alapján a támadás a Cityben, a londoni halárusok ősi céhének ma már elsősorban ceremoniális célokat szolgáló díszes épülete, a Fishmonger's Hall konferenciaközpontjában kezdődött, és a London hídon folytatódott. Az épületben Learning Together – Együtt tanulni – címmel, a Cambridge-i Egyetem szervezésében büntetőjogi tudományos rendezvény zajlott, amelyen a próbaidőn szabadlábon lévő támadó is részt vett. A rendezvényen a börtönbeli rehabilitációs programok tapasztalatairól volt szó, és a program szerint Usman Khan is a meghívott felszólalók között lett volna.

Khant 2013-ban ítélték jogerősen 16 évi börtönre, azzal a kikötéssel, hogy minimum 8 év letöltése után kerülhet szóba feltételes szabadlábra helyezése. A rendőrségi tájékoztatás szerint azonban Khant már tavaly decemberben szabadlábra helyezték próbaidőre. A The Times című konzervatív brit napilap szombati értesülése szerint Usman Khan ennek fejében vállalta, hogy folyamatosan elektronikus azonosító és nyomkövető eszközt visel magán. Khant két társával együtt azért ítélték el 2013-ban, mert a vád szerint az al-Kaida terrorhálózat szimpatizánsaiként egyebek mellett a Londoni Értéktőzsde és angliai pubok ellen terveztek robbantásos merényleteket, illetve dzsihadista kiképzőtábort akartak létesíteni Pakisztánban. A csoportot a rendőrség és a brit elhárítás (MI5) korábban hónapokig figyelte.

PestiSracok facebook image

Boris Johnson brit miniszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy a kormány megváltoztatja a feltételes szabadlábra helyezés büntetőjogi szabályozását. Johnson péntek este a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: régóta az a véleménye, hogy hibás eljárás az elítélt bűnözők idő előtti szabadlábra helyezése. "Nagyon fontos lenne, hogy erről leszokjunk és kikényszerítsük a veszélyes bűnözőkre, különösen a terroristákra kirótt megfelelő büntetetések végrehajtását" – fogalmazott a brit kormányfő.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.