Pesti Srácok

Afrikában a kétszeresére nőhet a malária okozta halálesetek száma

Afrikában a kétszeresére nőhet a malária okozta halálesetek száma

Afrikában az idén a kétszeresére nőhet, és elérheti a 769 ezres számot a maláriában elhunytak száma – figyelmeztetett csütörtöki tájékoztatójában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) területileg illetékes igazgatója, hozzátéve: a nagyarányú növekedés oka, hogy a malária felszámolására irányuló erőfeszítéseket félbeszakította a koronavírus terjedése a kontinensen.

Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója Nairobiban arra kért minden országot, hogy továbbra is fordítson figyelmet a malária megelőzésére. Mint emlékeztetett, 2018-ban Afrikában 218 millió maláriás megbetegedést észleltek, és 360 ezren meg is haltak. A világ összes maláriás esetének több, mint 90 százaléka afrikai. Moeti összehasonlításul közölte, hogy a földrészen eddig 25 ezer esetben mutatták ki a koronavírust, és 1200-an haltak meg. A 769 ezres maláriás halálesetet a legrosszabb forgatókönyvként említette. Az igazgató Benint, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Sierra Leonét és Csádot jelölte meg példaként a malária ellen küzdő országok számára.

Közben a malária elleni gyógyszerek koronavírusra való alkalmazásával kapcsolatban az Európai Unió gyógyszerfelügyelete arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy súlyos mellékhatásokkal járhat a malária ellen kifejlesztett gyógyszerek alkalmazása a koronavírus-fertőzés ellen. Erre kísérletek folynak egyebek között a klorokinnal és a hidroxi-klorokinnal, amelyek azonban szívritmuszavarokat okozhatnak, különösen akkor, ha más gyógyszerekkel együtt alkalmazzák őket; károsíthatják a májat és a vesét is. A klinikai adatokból nagyon kevés van, és azokból sem lehet megalapozott következtetést levonni. Ezeknek a gyógyszereknek a jótékony hatása még nincs bebizonyítva a SARS-COV-2 koronavírussal szemben – hívta fel a figyelmet jelentésében a felügyelet.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.