Pesti Srácok

Százmilliárdot költöttek a gazdák növényvédőszerekre tavaly

Százmilliárdot költöttek a gazdák növényvédőszerekre tavaly

Több mint 26 ezer tonna növényvédő szert értékesítettek tavaly Magyarországon, az abból származó nettó árbevétel 104,5 milliárd forint volt, amely 4,7 százalékkal múlta felül az előző évi bevételt - derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) hétfőn megjelent jelentéséből. A jelentés alapján a növényvédő szerek felhasznált volumene 2019-ben 2,7 százalékkal emelkedett 2018-hoz képest.

A legnagyobb mértékben 2019-ben a gyomirtókra (33 százalék) volt igény, ezt követi sorrendben az egyéb szerek (30 százalék), a gombaölők (19 százalék), valamint a rovarölő szerek (18 százalék) forgalma. Az értékesítés, a közvetlen mezőgazdasági felhasználóknak a gombaölő szerből tavaly az előző évhez képest szinte változatlan volt, több mint 5000 tonnát tett ki, értékben pedig közel 29 milliárd forint volt. Rovarölő szerekből közel 5000 tonnát értékesítettek több, mint 18 milliárd forintért. Gyomirtókból adták el a legtöbbet, mennyiségben 8840 tonnát, amelynek értéke meghaladta a 47 milliárd forintot. Egyéb szerekből 9,5 milliárd forintért közel 8000 tonnát értékesítettek. A különböző hatásmechanizmusú szerek értékesítési árait vizsgálva megállapítható, hogy a gyomirtók átlagára 2,5, a gombaölőké 4,7 százalékkal emelkedett, a rovarölőké 5,6, míg az egyéb szereké 7,5 százalékkal visszaesett.

A külkereskedelmi forgalom alapján tavaly a növényvédőszer-import volumene 18,8, míg az exporté 1,5 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. 2019-ben 66,3 ezer tonna növényvédő szert hoztak be az országba 151,7 milliárd forint értékben. Az export értéke tavaly 185,9 milliárd forint volt, amely 10,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A kivitt mennyiség 52,4 tonnát tett ki. 2019-ben az export forgalma értékben 22,5 százalékkal haladta meg az importét.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)