Pesti Srácok

A Székely Nemzeti Tanács elnöke bízik abban, hogy folytatódhat az aláírásgyűjtés

A Székely Nemzeti Tanács elnöke bízik abban, hogy folytatódhat az aláírásgyűjtés

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke bízik abban, hogy május közepén döntés születik arról: egy "pótlólagos időben" újra elindulhat az európai nemzeti régiók védelmében indított uniós aláírásgyűjtés.

Izsák Balázs az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában arról beszélt: bár összegyűlt az egymillió aláírás, a szükséges hét uniós ország közül csak három - Magyarország, Románia és Szlovákia - lépte át a küszöböt. Elmondta: most az Európai Bizottság döntésére várnak a hosszabbításról. Azért kérelmezték, hogy folytatódhasson a kezdeményezés, mert a koronavírus-járvány miatt nemcsak a papíralapú gyűjtés, de a más országokkal való kapcsolattartás is nehézzé vált számukra.

- mondta. Izsák Balázs hangsúlyozta, ha újraindul a gyűjtés, a területi reprezentativitás érdekében külön hangsúlyt fektetnek majd négy-öt-hat európai uniós országra, de további aláírásra buzdított ott is, ahol már megvan a kellő számú aláírás.

PestiSracok facebook image

- emelte ki. Több ezer aláírás veszhetett el akkor, amikor leállt a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés weboldala, ezért Izsák Balázs szerint, az Európai Bizottságnak viselnie kell a felelősséget. Átláthatatlannak nevezte azt, hogy miért ilyen alacsony színvonalú a technikai szolgáltatás. Hozzátette, ezt ki kell vizsgálni, ezért konzultálnak az ügyvédjükkel arról, hogy mit tehetnek és annak megfelelően kezdeményeznek esetleg eljárást.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: irdala.hu/facebook

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.