Pesti Srácok

A koszovói albánok függetlenségi harcát bemutató múzeum lett egy pristinai börtön

A koszovói albánok függetlenségi harcát bemutató múzeum lett egy pristinai börtön

A koszovói albánok második világháború óta vívott függetlenségi harcának állomásait mutatja be az a múzeum, amelyet egy hajdani börtön falai közt alakítottak ki Pristinában.

Koszovó 1999. április 13-át tartja a szerb elnyomás alóli felszabadulása napjának; ekkor kezdődött meg a szerbek elűzése a helyi albánok által saját területüknek tartott térségből. Koszovót a szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tartják, a térségben azonban már csak alig százezer szerb él; éppen 1999-ben kezdődött meg nagymértékű elvándorlásuk. A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták; a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében. Koszovó végül 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó függetlenségét több, mint száz ország ismerte el, de öt európai uniós tagállam – Szlovákia, Románia, Ciprus, Görögország és Spanyolország –, valamint Oroszország és Kína szerint sem önálló állam Koszovó.

A mai napig tartó küzdelemnek emléket állítva nyitották meg pénteken a függetlenségért vívott harc múzeumát a koszovói fővárosban. Az épületbe lépve az ironikus "Isten hozott" graffiti várja a nézelődőket. Egy egykori rab elmondása szerint a cellákban nem voltak ágyak; deszkákra ácsoltak négy lábat, hogy priccsként szolgáljon. A magánzárkáknak ablaka sem volt; egy fémlapot lyukasztgattak ki 36 helyen, hogy fény jöjjön a cellába. Az egykori börtönt 1945-ben építették a jugoszláv kommunista rezsim politikai foglyai. A kiállítás az objektum születésének körülményeivel kezdődik, és bemutatja a titói Jugoszláviát, a hatvanas évek függetlenségi törekvéseit, az 1968-as és 1981-es tiltakozásokat, majd a kilencvenes évek délszláv háborúit követő önálló államok létrejöttét és Jugoszlávia felbomlását, egészen az 1999-es szerb-koszovói konfliktusokig vezetve a látogatókat.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.