Alkotmánybíróság: Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályok
Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok, ugyanakkor csak olyan tény közlését fenyegetik büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.
Az Országgyűlés a koronavírus-járvány kezdetekor fogadta el a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a március 31-étől hatályos módosítását, amely szerint a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankcióval sújtható. Az Ab-hez benyújtott panasz szerint ez a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, ötéves szabadságvesztéssel fenyegetve korlátozza a szólásszabadságot, továbbá kiszámíthatatlan és tág teret nyújt az önkényes jogalkalmazásnak, ezért alkotmányellenes, meg kell semmisíteni. Az indítványozó kifogásolta, hogy annak is büntetőjogi szankcióval kell szembenéznie, aki jóhiszeműen állít valamit, azaz nem tud állításának valótlanságáról. Az Ab teljes ülése soron kívül tárgyalta az ügyet.
Az Ab szerdán közzétett határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott Btk.-tényállás a közlések szűk körére vonatkozik, a "tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését" tiltja, de azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik. A tiltás nem vonatkozik a kritikus véleményekre.
Ha viszont tudottan hamis tényt állít valaki és azzal akadályozhatja a védekezést, akkor az ahhoz fűződő társadalmi érdek miatt szükséges és arányos a véleményszabadság korlátozása
– mondta ki az Ab, és ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az Ab szerint ugyanakkor a jogbiztonság szempontjából, a kiszabható büntetés nagysága miatt szükséges megerősíteni az új tényállás az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezését, alkotmányos követelmény formájában. E szerint a vizsgált büntetőjogi rendelkezés csak olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett, és azzal különleges jogrend idején valóban akadályozza vagy akadályozhatja a védekezést. Nem minősül viszont rémhírterjesztésnek, ha az elkövetés idején állított tény vitatott és csak későbbiekben bizonyul hamisnak; ilyen esetben a tény közlője nem vonható büntetőjogi felelősségre. A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
