Pesti Srácok

Szerbiában és Észak-Macedóniában is megtartják a választásokat

Szerbiában és Észak-Macedóniában is megtartják a választásokat

Szerbiában jövő vasárnap, Észak-Macedóniában pedig július első hetében tartják meg a korábban áprilisra tervezett, ám a koronavírus-járvány miatt elhalasztott választásokat. Mindkét ország vezetői úgy vélik, nincs ok további halasztásra. Szerbiában egy nap alatt 12 ezer 175-ről 12 ezer 251-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma.

Aleksandar Vucic szerb elnök közölte: a járványhelyzet nem indokolja a június 21-ére tervezett általános választások elhalasztását. A voksoláskor a szavazópolgároknak kesztyűt és maszkot kell viselniük.

Koszovóban vasárnapra 1384-ről 1437-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Júniusban eddig több fertőzöttet azonosítottak, mint egész májusban, pedig a június a korlátozó intézkedések megszüntetéséről kellett volna, hogy szóljon - közölte az ország közegészségügyi intézete. Hozzátették, ha néhány napon belül nem változik ez a tendencia, akkor újra szigorúbb intézkedéseket vezetnek be, például teljesen bezárják azokat a munkahelyeket, ahol több fertőzöttet is regisztráltak.

Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 3701-ről 3895-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A szükségállapot vasárnap véget ért, keddtől pedig megkezdődik az előrehozott parlamenti választások kampánya. A legnagyobb kormánypárt és a vezető ellenzéki párt egyelőre nem jutott megállapodásra, hogy július 5-én vagy egy hétköznapon, július 8-án legyen-e a voksolás, de a kormány is hajlik arra, hogy szerdán kelljen az urnák elé vonulniuk a szavazópolgároknak, míg a betegek és idősek hétfőn és kedden adhatnák le voksaikat.

PestiSracok facebook image

Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 2901-ről 2950-re emelkedett a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja szerint, az országban élők túlságosan elengedték magukat, úgy gondolták, hogy már elmúlt a járványveszély, de kiderült, hogy ez nincs így, ezért nagyobb fegyelemre van szükség.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.