Pesti Srácok

Augusztus 20. – Felavatják az Összetartozás emlékhelyét Budapesten

Augusztus 20. – Felavatják az Összetartozás emlékhelyét Budapesten

Csütörtökön, a nemzeti ünnepen adják át az Összetartozás emlékhelyét Budapesten, az ünnepségen beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A koronavírus-járvány miatt az idén több, az államalapítás ünnepén hagyományos programot nem tartanak meg – nem lesz légi parádé, Magyar ízek utcája, Szent Jobb-körmenet és tűzijáték sem –, de valamilyen formában országszerte megemlékeznek Szent István napjáról.

Az augusztus 20-ai központi programok a fővárosban reggel nyolckor kezdődnek a hagyományos zászlófelvonással, majd az új honvédtisztek avatásával folytatódnak a Parlament előtt, azután – szintén a Kossuth térnél – átadják az Összetartozás emlékhelyét. Az ünnepségen beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását. A Magyar Szent István Rend kitüntetés átadása idén a járványhelyzet miatt nem lesz sajtónyilvános, a Duna TV viszont közvetíti az eseményt. Délután a Szent István-bazilikában lesz ünnepi szentmise, de a hagyományos Szent Jobb-körmenetet ezúttal nem tartják meg. A szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezeti, a homíliát Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mondja. A szentmise után a magyar nemzetért könyörgő liturgiát tartanak.

A hagyományos Mesterségek Ünnepe is rendhagyó lesz idén, mert az augusztus 20-23-ai színpadi programokat megrendezik, de a kézművesek eseményeit hét különböző helyszínen tartják meg augusztusban és szeptemberben. Országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezést Szent István napja alkalmából, Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek, de felvonulás nem lesz, csak kiállítva lehet megtekinteni néhány virágkocsit.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja, egyben az új kenyér ünnepe is. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Évek óta nyomasztanak bennünket a Birodalom tényellenőrei, de a Századvég most visszavág nekik (Polbeat-videó)

‎Polbeat 2025 március 14.
Egyfajta kifordított A Birodalom visszavágnak lehetünk szemtanúi, hiszen a Századvég új Tényellenőr.hu-ja épp a birodalomnak vág vissza - vezette fel a legutóbbi Polbeat-beszélgetést Huth Gergely, aki Both Hunort, az új elemző csapat és internetes portál vezetőjét, illetve Béky Zoltánt, a Századvég vezető jogászát kérdezte, Stefka István közreműködésével. Both elmagyarázta: a globalista erők épphogy az álhírek terjesztéséhez használják a fizetett "tényellenőr csapataikat" és elég nagy sikerrel jártak világszerte a negatív kampányaikkal, hangulatkeltéseikkel. E fegyverük kifejezetten a nemzeti szuverenitás megtámadására irányult, de "most ellenük fordítjuk azt."

Mitől lesz valaki jobboldaliként a kiegyezés híve? – A Magyar Patrióták elnöke volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 április 13.
A magyarság szegletköveiből nem lehet csemegézni, azokat együtt kell vállalni, ha valaki közénk akar tartozni – mondta Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke a Polbeat múlt heti adásában. Huth Gergely és Stefka István a karakán nemzeti közösség vezetőjével arról is beszélgetett, hogy mi a nemzeti maximum, mitől lesz valaki valódi patrióta? A műsorban kiderült az is, hogy a háborús válságból adódó megszorítások itthon nagyobb mértékben érintik a valóban nemzeti civileket, mint a liberálisabb jobboldaliakat, a párbeszéd és a kiegyezés híveit, ami szomorú következményekkel jár. A Magyar Patrióták például kénytelenek voltak felszámolni irodájukat és elbocsátani munkatársaikat.