Pesti Srácok

Augusztus 20. – Felavatják az Összetartozás emlékhelyét Budapesten

Augusztus 20. – Felavatják az Összetartozás emlékhelyét Budapesten

Csütörtökön, a nemzeti ünnepen adják át az Összetartozás emlékhelyét Budapesten, az ünnepségen beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A koronavírus-járvány miatt az idén több, az államalapítás ünnepén hagyományos programot nem tartanak meg – nem lesz légi parádé, Magyar ízek utcája, Szent Jobb-körmenet és tűzijáték sem –, de valamilyen formában országszerte megemlékeznek Szent István napjáról.

Az augusztus 20-ai központi programok a fővárosban reggel nyolckor kezdődnek a hagyományos zászlófelvonással, majd az új honvédtisztek avatásával folytatódnak a Parlament előtt, azután – szintén a Kossuth térnél – átadják az Összetartozás emlékhelyét. Az ünnepségen beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását. A Magyar Szent István Rend kitüntetés átadása idén a járványhelyzet miatt nem lesz sajtónyilvános, a Duna TV viszont közvetíti az eseményt. Délután a Szent István-bazilikában lesz ünnepi szentmise, de a hagyományos Szent Jobb-körmenetet ezúttal nem tartják meg. A szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezeti, a homíliát Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mondja. A szentmise után a magyar nemzetért könyörgő liturgiát tartanak.

A hagyományos Mesterségek Ünnepe is rendhagyó lesz idén, mert az augusztus 20-23-ai színpadi programokat megrendezik, de a kézművesek eseményeit hét különböző helyszínen tartják meg augusztusban és szeptemberben. Országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezést Szent István napja alkalmából, Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek, de felvonulás nem lesz, csak kiállítva lehet megtekinteni néhány virágkocsit.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja, egyben az új kenyér ünnepe is. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.