Pesti Srácok

Augusztus 20. – Felavatják az Összetartozás emlékhelyét Budapesten

Augusztus 20. – Felavatják az Összetartozás emlékhelyét Budapesten

Csütörtökön, a nemzeti ünnepen adják át az Összetartozás emlékhelyét Budapesten, az ünnepségen beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A koronavírus-járvány miatt az idén több, az államalapítás ünnepén hagyományos programot nem tartanak meg – nem lesz légi parádé, Magyar ízek utcája, Szent Jobb-körmenet és tűzijáték sem –, de valamilyen formában országszerte megemlékeznek Szent István napjáról.

Az augusztus 20-ai központi programok a fővárosban reggel nyolckor kezdődnek a hagyományos zászlófelvonással, majd az új honvédtisztek avatásával folytatódnak a Parlament előtt, azután – szintén a Kossuth térnél – átadják az Összetartozás emlékhelyét. Az ünnepségen beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását. A Magyar Szent István Rend kitüntetés átadása idén a járványhelyzet miatt nem lesz sajtónyilvános, a Duna TV viszont közvetíti az eseményt. Délután a Szent István-bazilikában lesz ünnepi szentmise, de a hagyományos Szent Jobb-körmenetet ezúttal nem tartják meg. A szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezeti, a homíliát Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mondja. A szentmise után a magyar nemzetért könyörgő liturgiát tartanak.

A hagyományos Mesterségek Ünnepe is rendhagyó lesz idén, mert az augusztus 20-23-ai színpadi programokat megrendezik, de a kézművesek eseményeit hét különböző helyszínen tartják meg augusztusban és szeptemberben. Országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezést Szent István napja alkalmából, Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek, de felvonulás nem lesz, csak kiállítva lehet megtekinteni néhány virágkocsit.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja, egyben az új kenyér ünnepe is. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.