Egy szokásos nap a parlamentben, az ellenzék elmondta ugyanazt, amit bármikor
A kilakoltatásokról, az uniós jogállamisági jelentésről és a koronavírus-járvány elleni védekezésről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. A parlament kivételes eljárásban kedden tárgyalja az orvos béremelésről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék hozta a szokásos formáját, szerintük akit nem ölt meg a járvány, azt csak azért nem, mert már korábban éhen halt. Az ellenzék, szintén szokása szerint, a korlátlan anyagi forrásokat igénylő ötleteit is számon kérte a kormányon, majd kampányolt egy kicsit az időközi választással kapcsolatban. Részükről a valódi Magyarország ügyei ismét nem nagyon kerültek szóba.
A Jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint társadalmi és szociális kataklizma felé masírozik az ország, tízezer feletti a kilakoltatások száma, széles tömegek élnek nyomorban. A kormány ahelyett, hogy megpróbálná kezelni a helyzetet, Trónok harcát játszik, megpróbálja egymásnak ugrasztani a társadalmi csoportokat. Kitért a hétvégi borsodi időközi országgyűlési választásra is, szerinte a bíróságon bebizonyosodott, hogy a fideszes hazugsággyár folyamatosan hazudozik az ellenzéki jelöltről, a jobbikos Bíró Lászlóról.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint Borsod megyében az elmúlt 10 évben a foglalkoztatottak aránya negyvenkettőről ötvenhat százalékra emelkedett, a munkanélküliek aránya pedig tizenhétről 4,5 százalékra csökkent, a bruttó átlagkereset hetvenhat százalékkal nőtt. A regisztrált bűncselekmények száma huszonhétezerről tízezerre csökkent – jegyezte meg. A szerencsi választás tapasztalataiként említette, hogy a baloldal nevére vesz egy olyan jelöltet, aki ellen korábban hetekig tüntetett volna. A Jobbik végleg összeállt azokkal, akikkel szemben korábban meghatározta magát; a Jobbik otthagyta az embereket az út szélén. Utóbbival kapcsolatban hozzátette: a baloldal jobbikos jelöltje nem fizette ki az alkalmazottait pedig támogatást is kapott hozzá. Rá lehet bízni a borsodiak képviseletét egy ilyen emberre? – tette fel a kérdést.
KDNP: Soros receptkönyvéből dolgoznak Brüsszelben
Simicskó István (KDNP) frakciója támogatásáról biztosította az orvosi béremelést, majd Vera Jourová uniós biztos és Katarina Barleynak, az Európai Parlament alelnökének kijelentéseiről, illetve az uniós jogállamisági jelentésről beszélt. Úgy értékelt, Soros receptkönyvéből dolgoznak, a jogállamisági jelentés is azt mutatja, ismét elővették a Soros-szótárt. Szerinte kettős mércét alkalmaznak a tagállamokkal szemben, a jelentés tele van hamis állításokkal, elfogult és kizárólag a Soros-szervezetek véleményét kérték ki annak elkészítéséhez. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy tavasszal a baloldali ellenzék nem járult hozzá a különleges jogrendhez, "elárultak bennünket". Szerinte most a második hullám idején sem lehet tapasztalni a segítséget a baloldal részéről. Úgy folytatta: ehhez járul még hozzá a hisztériakeltés a jogállamisági jelentés keretében. A muníciót ehhez a Soros által finanszírozott szervezetek biztosítják.
Fidesz: összefogásra van szükség az előttünk álló időszakban
Kocsis Máté (Fidesz) közölte, nehéz időszakon van túl és nehéz időszak előtt áll az ország, legalább olyan összefogásra van szükség, mint tavasszal. Hozzátette: a koronavírus-járvány első hullámában Magyarország jól védekezett, pedig a magyar baloldal minden egyes ponton támadta a védekezést. Példaként említette a rendkívüli jogrend elutasítását, a kamu- és álhírek terjesztését. Azt firtatta, miért gondolja azt a baloldal, minél rosszabb az országnak, annál jobb lesz nekik politikailag. Azt kérte a baloldali ellenzéktől, állítsák le az álhírgyárakat, a rémhírterjesztést és fogadják el a nemzeti konzultációban kialakított álláspontot. Üdvözölte a kormány és a Magyar Orvosi Kamara megállapodását az orvosok béremeléséről, amelynek eredményeként átlagban megduplázódik az orvosok bére. Ez a béremelés, a járvány tavaszi tapasztalatainak felhasználása, a gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedések újra lehetőséget adnak a sikeres védekezésre. Az ellenzéktől azt kérte, ha segíteni nem tudnak, legalább ne hátráltassák a kormányt.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára is azon a véleményen volt, minél szélesebb az összefogás, annál sikeresebb lehet a járvány elleni védekezés. Míg a szocialista kormányok válságkezelése a megszorítás volt, most forrásbővítés történik, a védekezés költségeinek nincs felső plafonja. Az orvosbéremelésről született megállapodás eredményeként megszűnhet a hálapénz – mutatott rá. Ismertette: jövőre egy kezdő orvos 481 ezer forintot, majd 619 ezer forintot, 2023-tól pedig 687 ezer forintot kereshet. Egy negyven éve pályán lévő orvos 2023-tól 2,3 millió forintot kereshet – mondta.
Államtitkári kinevezések
Az Országgyűlésben bejelentették, hogy a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök szeptember 30-val felmentette Zsigó Róbertet agrárminisztériumi államtitkári megbízatásából és egyúttal október 1-jei hatállyal a Miniszterelnökség államtitkárává nevezte ki. Az államfő ugyancsak a miniszterelnök javaslatára kinevezte Ekler Gergelyt október 1-től a Miniszterelnökség államtitkárának. Ő korábban az Emmi-ben Novák Katalin titkárságvezetője volt. Áder János Orbán Viktor javaslatára a Belügyminisztérium államtitkárává nevezte ki Papp Károlyt október 1-től.
Forrás és fotó: MTI
