Pesti Srácok

Hegyi-Karabah – Lavrov közvetít az örmény és az azeri külügyminiszter között

Hegyi-Karabah – Lavrov közvetít az örmény és az azeri külügyminiszter között

A moszkvai diplomáciai tárca közlése szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az elmúlt két nap folyamán külön-külön tárgyalt örmény és azeri kollégáival a konfliktus rendezése kapcsán. A felek áttekintették a hegyi-karabahi tűzszünetről és a konfliktus tartós rendezési körülményeinek létrehozásáról korábban elért megállapodással összefüggő halaszthatatlan kérdéseket. A megbeszélések tartalmi részleteiről nem szolgáltak sajtóinformációval.

Az, hogy Zorab Mnacakanján örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter Moszkvában tartózkodik, szerdán vált ismeretessé. Arról, hogy a két vezető diplomata pénteken Washingtonban egyeztet majd Mike Pomeo amerikai külügyminiszterrel, kedden tett bejelentést Baku és Jereván. Ahogy az orosz fővárosban, Mnacakanján és Bayramov a tervek szerint a tengerentúlon sem találkozik majd személyesen egymással.

A két ország fegyveres erői között szeptember 27-én újultak ki a harcok Hegyi-Karabah birtoklásáért. Moszkvában október 9-ről 10-re virradóra az orosz, az örmény és az azeri külügyminiszter tűzszünetben, valamint hadifogoly- és halottcserében állapodott meg, ennek azonban nem sikerült érvényt szerezni. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, harmincezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportja – amelynek Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország a társelnöke – 1992 óta közvetít a hegyi-karabahi rendezés kérdésében.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

Ajánljuk még

Az ellenzék kedvenc egyháza éveken át lophatta meg saját, szerencsétlen sorsú munkavállalóit – Megszólalt a PS-nek egy károsult

Exkluzív 2022 szeptember 13.
Kilátástalan helyzetbe került – méghozzá abszolút önhibáján kívül – egy fővárosi asszony, aki közel kilenc éven át dolgozott Iványi Gábor egyházának egyik intézményénél. A Dankó utcai hajléktalanszállón takarított; a sors fintora, hogy most ő maga is az utcára kerülhet. Miután súlyos egészségkárosodást szenvedett, leszázalékolták és orvosi javaslatra nem érintkezhet vegyszerekkel, így addigi munkáját sem folytathatta. Munkáltatója, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Fűtött Utca nevű intézménye öt hónapja közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. Utána jött az igazi feketeleves: amikor a rokkantsági ellátás hivatalos ügyeit intézte volna, kiderült, hogy hosszú éveken át becsaphatták: a nő ugyanis úgy tudta, hogy be van jelentve, hivatalosan foglalkoztatják, ennek megfelelően kapta meg a kilépő papírját is. Ezzel szemben, bár az elmúlt közel kilenc évben folyamatosan dolgozott, az utóbbi öt évben mindössze 59 napra volt bejelentve. Az asszonynak felbecsülhetetlen károkat okoztak: jelenleg nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, nincs egészségbiztosítása, és bár 60 éves, az öregségi nyugdíjhoz a 40 év kötelező letöltött szolgálati időből évei fognak hiányozni, úgy, hogy egyébként az utóbbi közel egy évtizedben végig ugyanott dolgozott. Ráadásul nem is akárhol: egy olyan szociális feladatokat ellátó egyháznál, amelynek vezetői az elesettek támogatását választották valaha életfeladatuknak.