Pesti Srácok

Hegyi-Karabah – Lavrov közvetít az örmény és az azeri külügyminiszter között

Hegyi-Karabah – Lavrov közvetít az örmény és az azeri külügyminiszter között

A moszkvai diplomáciai tárca közlése szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az elmúlt két nap folyamán külön-külön tárgyalt örmény és azeri kollégáival a konfliktus rendezése kapcsán. A felek áttekintették a hegyi-karabahi tűzszünetről és a konfliktus tartós rendezési körülményeinek létrehozásáról korábban elért megállapodással összefüggő halaszthatatlan kérdéseket. A megbeszélések tartalmi részleteiről nem szolgáltak sajtóinformációval.

Az, hogy Zorab Mnacakanján örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter Moszkvában tartózkodik, szerdán vált ismeretessé. Arról, hogy a két vezető diplomata pénteken Washingtonban egyeztet majd Mike Pomeo amerikai külügyminiszterrel, kedden tett bejelentést Baku és Jereván. Ahogy az orosz fővárosban, Mnacakanján és Bayramov a tervek szerint a tengerentúlon sem találkozik majd személyesen egymással.

A két ország fegyveres erői között szeptember 27-én újultak ki a harcok Hegyi-Karabah birtoklásáért. Moszkvában október 9-ről 10-re virradóra az orosz, az örmény és az azeri külügyminiszter tűzszünetben, valamint hadifogoly- és halottcserében állapodott meg, ennek azonban nem sikerült érvényt szerezni. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, harmincezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportja – amelynek Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország a társelnöke – 1992 óta közvetít a hegyi-karabahi rendezés kérdésében.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)