Pesti Srácok

Potápi: nemzetpolitikai szempontból az elmúlt tíz év történelmi jelentőségű volt

Potápi: nemzetpolitikai szempontból az elmúlt tíz év történelmi jelentőségű volt

Száz éve fogadták el a gyalázatos trianoni békediktátumot. Meg kell emlékezni a száz évvel ezelőtti eseményekről és az elmúlt száz évről. Meg kell emlékezni az elmúlt tíz év kormányzásáról és az elmúlt tíz évben elért nemzetpolitikai sikerekről is – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfő este.

Potápi Árpád Jánost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy csütörtökön rendezik meg – a koronavírus-járvány miatt online – a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és a Magyar Diaszpóra Tanács ülését. Az államtitkár elmondta: a Máért a legfontosabb határon túli magyar politikai pártok, illetve szervezetek, továbbá a magyar parlamenti pártok képviselőinek részvételével ülésezik; az első tanácskozást 1999-ben tartották. A csütörtöki online rendezvényen minden régióból egy képviselő szólal majd fel, hogy értékelje az évet és megfogalmazza a következő esztendő céljait. A Magyar Diaszpóra Tanácsot 2011-ben hívta össze első alkalommal a kormány, így a mostani lesz a tizedik ülése. Erre az eseményre 90 szervezet kapott meghívót, közülük 86 jelezte a részvételét.

Potápi Árpád János felhívta a figyelmet arra, hogy idén van a nemzeti összetartozás éve.

PestiSracok facebook image

– mondta az államtitkár, kiemelve: meg kell emlékezni a száz évvel ezelőtti eseményekről és az elmúlt száz évről.

– tette hozzá. Kiemelte: az elmúlt tíz évben a magyar kormány sokat tett azért, hogy a magyar nemzet újra egységes legyen.

Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy idén a Kárpát-medence országaiban szinte mindenütt tartottak választást. Ezek – egy kivétellel – a magyar pártok szempontjából jó eredménnyel zárultak. Szlovákiában, a Felvidéken viszont megoszlottak a magyar szavazatok, így nem került be magyar képviselő a szlovák parlamentbe. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy négy év múlva ez változzon, hiszen az ottani magyarság aránya 8-9 százalék. A következő fontos voksolás december 6-án Romániában lesz, ahol parlamenti választást tartanak. Potápi Árpád János fontosnak mondta, hogy a magyarság, a magyar politikai pártok minden szinten képviseltessék magukat, és így minden szomszédos országban biztosított legyen a magyarok érdekképviselete.

Forrás: MTI; Fotó: mon.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.