Jourová bosszankodik, Soros pedig csalódott, amiért az EU nem tanította móresre hazánkat
A kormány a múlt heti uniós csúcsot sikerként értékeli. Az ellenzék zöme a lengyel-magyar győzelmet igyekszik vereségként kommunikálni, a szocialistákat azonban megosztja a kérdés: Ujhelyi István szerint a miniszterelnök partraszállást vizionált, miközben zátonyra futott, Mesterházy Attila viszont úgy véli, a megállapodásnak vannak előnyös elemei. A Momentum és Dobrev Klára a hazánkat folyton támadó Věra Jourovához dörgölődzik, akinek nem tetszik, hogy Budapest és Varsó kész az uniós bíróságon folytatni a küzdelmet. Jourová kijelentései azt sugallják, a biztos a bírókra is kész nyomást gyakorolni, azért, hogy megállítsák a „renitens” tagállamokat. Soros György nem rejti véka alá csalódottságát, rossz kompromisszumról ír és sajnálja, hogy az unió nem tanította móresre hazánkat és Lengyelországot – derül ki a Mandiner friss összeállításából, amelyben Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője segít értelmezni a fejleményeket.
A portál rávilágít, hogy értelmezési küzdelem bontakozott ki a nemzetközi és a magyar nyilvánosságban a múlt heti uniós csúcson született megállapodásról. Orbán Viktor összegzése szerint győzött a józan ész, és sikerült megvédeni a magyar szuverenitást és a magyarok pénzét. Kormányzati részről többször elhangzott: a magyar-lengyel kiállás, illetve az uniós német elnökséggel folytatott tárgyalások révén sikerült elérni, hogy az úgynevezett jogállamisági mechanizmust csak az Európai Bíróság jóváhagyása után lehet élesíteni és csak a következő költségvetés kifizetéseire vonatkozzon. Továbbá: általános megállapításokra, illetve gender-ügyi vagy a bevándorlással kapcsolatos nézetkülönbségek miatt ne lehessen alkalmazni ezt az eszközt.
Soros György a megállapodás kapcsán rossz kompromisszumról írt, és azonnal csalódottságának adott hangot, mondván, az unió nem tanította móresre az illiberális államokat. A hazai ellenzék viszont úgy tesz, mintha látványosan elégedett lenne a paktummal. Jakab Péter közösségi oldalán arról értekezett, hogy Orbán Viktor kapott egy pofont, és Brüsszelben újra csend lett.
Már nincs vétó, nincs küzdelem, marad a jogállamiság, mint feltétel, amit vagy számon kérnek majd rajtunk, vagy nem
– idézte a portál a jobbikos politikus közösségi oldalán olvasható ködös bejegyzés részletét. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő pedig így fogalmazott:
minden olyan jogállamisággal kapcsolatos jogszabály életbe lép, amelyet az elmúlt időszakban kiküzdöttünk a tolvaj rezsimekkel szemben, Orbán ehhez képest legfeljebb jogi relevanciával nem bíró sajtpapírokat tud csak felmutatni eredményként. Partraszállást vizionált, de zátonyra futott.
A szocialista pártot viszont megosztja ez a kérdés is. Mesterházy Attila az ATV-ben hétfőn reggel azt magyarázta, hogy a megállapodásnak mindkét fél számára vannak előnyös elemei. Úgy vélekedett, a magyar kormányfőnek is kedvezően alakult a történet, hiszen a hivatkozott mechanizmust végül csakis a pénzügyi érdekek sérelmére lehet alkalmazni, ráadásul csak évek múltán, az erről szóló döntést meg lehet támadni az Európai Bíróságon, továbbá az Európai Tanácsnak is maradt szava a kérdéskörben. Dobrev Klára már jóval lelkesebb volt. Közleményében idézte az Európai Bizottság alelnökét, Věra Jourovát is, aki a döntést követően azt mondta: nem számít nagy késlekedésre abban az esetben, ha Magyarország vagy Lengyelország úgy dönt, hogy az uniós bíróság elé viszik a mechanizmust. Márpedig hamar eldőlt: Budapest és Varsó is él a lehetőséggel. A Magyarországot beteg demokráciának tartó biztos arra számít, hogy ez az eljárás gyorsan lezajlik.
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője a Mandiner érdeklődésére kifejtette: Jourová azok közé a brüsszeli tisztségviselők közé tartozik, akik rendszeresen támadják hazánkat.
Nem rejti véka alá, hogy nem rajong az Orbán-kormányért, ami alapvetően nem lenne probléma, leszámítva azt a tényt, hogy biztosként ez szakmaiatlan viselkedés. Bizonyára felbosszantotta a magyar és a lengyel kormányok nyilatkozata, miszerint a jogállamisági mechanizmus uniós joggal való összeegyeztethetőségének kérdését az uniós bíróság elé fogják vinni
– magyarázta a Mandinernek az elemző, aki úgy látja, a bíróság malmai lassan őrölnek, egy eljárás rendszerint évekig elhúzódik, sőt, még a gyorsított eljárás esetében is több, mint fél évre van szükség az ítélet megszületéséhez. A keresetnek a benyújtására is két hónap áll rendelkezésre a jogszabály kihirdetését követően, tehát a bírósághoz fordulás szándékát előre bejelentő tagállamokat sem sürgeti az idő. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ráadásul azt nyilatkozta, hogy az úgynevezett előzetes normakontroll akár két évvel is eltolhatja a jogállamisági mechanizmus hatályba lépését.
Éppen emiatt furcsa Vera Jourová biztos kijelentése: mintha nem tudná leplezni türelmetlenségét. Honnan lehetne előre tudni egy még be sem nyújtott keresetről, hogy mennyi időbe telik majd azt elbírálni? Talán kirakatperre számít a cseh politikus?
– vetette fel a kérdéseket az elemző, hozzátéve: akár azt is gondolhatnánk, hogy csak akkor fontos neki a „jogállamiság”, ha azt politikai fegyverként használhatja a „renitens” tagállamok ellen. A jogállamiság ugyanis nem definiált jogi fogalom, ezzel szemben a hatalmi ágak elválasztása és a bíróságok függetlensége egyértelműen beletartozik az európai követelményrendszerbe.
Jourová biztos asszony kijelentése akár az uniós bíróság gyors eljárásra utasításaként is értékelhető, márpedig a bírákat senki sem utasíthatja, ők csak a törvénynek felelnek
– hangsúlyozta Párkányi Eszter, aki azt is elmondta, hogy a mechanizmus politikai méregfogát már is sikerült kihúzni. A múlt héten megkötött megállapodás garantálja, hogy azt nem alkalmazhatják ideológiai viták rendezésére, csupán az Európai Unió pénzügyi érdekeinek sérelme esetén lenne bevethető.
Ezen túl is csak ultima ratióként alkalmazható, akkor, ha a Bizottság már minden más lehetőséget, így például a kötelezettségszegési eljárás indítását is kihasználta, és mindez nem vezetett eredményre. Láthatólag tehát nincsen sok értelme ennek az új jogállamisági mechanizmusnak, de Jourovával ellentétben én nem bocsátkoznék jóslatokba a bíróság jövőbeli eljárása kapcsán
– részletezte a Mandiner kérdéseire reagálva az elemző.
Szerdán az Európai Parlament is jóváhagyta a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet. A testületnek nem tetszik a múlt heti tanácsi megállapodás. Kérdés, ennek milyen hatása lesz a további folyamatokra.
Forrás: Mandiner; Fotó:Facebook
