Pesti Srácok

Balog Zoltánt választották a református zsinat lelkészi elnökének

Balog Zoltánt választották a református zsinat lelkészi elnökének

Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választotta a Magyarországi Református Egyház (MRE) új összetételű zsinata a testület lelkészi elnökévé szerdán, Budapesten.

A négy püspök közül ketten vállalták a lelkészi elnöki tisztségre jelölést. A jelen lévő 99 zsinati tagból 97-en adtak le érvényes szavazatot, közülük 64-en szavaztak Balog Zoltánra, 33-an pedig Fekete Károlyra, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökére. A zsinat világi elnökének Molnár Jánost, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát választották. A zsinat lelkészi alelnöke Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, világi alelnöke Nemes Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.

Balog Zoltán székfoglalójában – megköszönve a zsinat bizalmát – elsőként azt kérte, hogy a gyülekezetek nyissák ki a templomokat és – ahol csak lehet – az egyház járványügyi szabályait betartva tartsanak istentiszteleteket. Az egyház feladatairól szólva fontosnak nevezte a lelki és a szellemi megújulást, az egyház rendelkezésére álló "emberi erősforrások" lehető leghatékonyabb felhasználását, valamint a református egyház gyülekezeti szinten már meglévő önfenntartóságának erősítését. Balog Zoltán szólt arról is: a zsinat feladata, hogy megmutassa a keresztyén hit magyar református arcát.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a református püspök.

Balog Zoltán 1958-ban született Ózdon, lelkész családban. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián végzett református lelkészként. 1983-tól Maglódon és öt szórványközségben működött lelkészként. 1987-től két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 1989 őszén tábori lelkészként NDK-menekültek között szolgált. Szintén 1989-től a Budapest-Hold utcai Református Egyházközség (korábban: Magyarországi Németajkú Református Egyházközség) beosztott lelkésze, majd 1996-tól megválasztott lelkésze. 2006-tól országgyűlési képviselő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012 és 2018 között az emberi erőforrások minisztere. 2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől. 2020 novemberében választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének. Nős, öt gyermeke és nyolc unokája van.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)