Pesti Srácok

A harmadik hullám sem tartja távol a bevándorlókat

A harmadik hullám sem tartja távol a bevándorlókat

Miközben márciusban Magyarországon napi szinten tízezrek betegedtek meg a koronavírusban és százak vesztették életüket, az illegális bevándorlók hatalmas nyomást helyeztek a déli határra. Az adatokból az olvasható ki, hogy az egyenruhásoknak rengeteg munkát adtak és adnak a migránsok, hiszen ezekben a kritikus hetekben 1500–2000 körül alakult a tiltott határátlépések száma.

Hiába dőlt meg márciusban és áprilisban több alkalommal is a napi fertőzöttek, a koronavírus miatt kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen levők és a kórban elhunytak száma a járvány harmadik hullámában Magyarországon, nem csökkent a migrációs nyomás a déli határon – ez derül ki a Police.hu oldalon közzétett adatsorból. Ebből kiolvasható, hogy márciusban minden héten jócskán ezer fölött volt a megakadályozott tiltott határátlépések, a feltartóztatott és az elfogott, előállított, majd eljárás alá vont bevándorlók száma, sőt az előző, 13. héten megközelítette a kétezret is. További érdekesség, hogy ebben az évben a legkevesebb illegális határátlépési kísérlet arra az időszakra esett, amikor éppen túl voltunk a járvány második hullámán, de még nem kezdődött el a harmadik hullám. A második héten 1200-an, a negyedik héten 1423-an, míg a hatodik héten 1252-en próbálkoztak tiltott határátlépéssel, míg márciusban 1484 és 1928 között alakult a megakadályozott tiltott határátlépések, a feltartóztatott és az elfogott, előállított, majd eljárás alá vont migránsok száma. Az eddigi 2021-es rekord a nyolcadik héthez kötődik, ekkor 2586-an kísérleteztek tiltott határátlépéssel.

Érdekes, hogy tavaly tavasszal, amikor kitört a koronavírus-járvány, akkor az első hullám idején néhány hét alatt szinte megszűntek a tiltott határátlépések a magyar–szerb határon, a gazdasági bevándorlók nagyobb számban meg sem próbáltak belépni Magyarország területére. 2020-ban az első és a kilencedik héten nagyon aktívak voltak a migránsok, a megakadályozott tiltott határátlépések, a feltartóztatott és az elfogott, előállított, majd eljárás alá vont bevándorlók száma összesen ezer fölött volt. Ez a szám a tizedik héten nyolcszáz, majd a következő, 11. héten hétszáz alá esett, a 12. héten pedig már a kétszázat is alig érte el. A 17. hétig a számok tovább csökkentek, akkor hét nap alatt csupán tizennyolcan próbáltak továbbmenni az Európai Unió magállamai felé. Ez az állapot a 19. hétig fennmaradt, utána azonban újra meredeken emelkedett a tiltott határátlépések száma, aztán év végén, az 51. héten megszületett a tavalyi rekord, abban a hét napban 2826 volt a megakadályozott tiltott határátlépések, a feltartóztatott és az elfogott, előállított, majd eljárás alá vont bevándorlók száma.

A 2020-as és a 2021-es márciusi adatokat összehasonlítva jól játszik, hogy amíg tavaly az enyhe első hullám meghátrálásra késztette az illegális bevándorlókat, a minden szempontból durva harmadik hullám most nem tartóztatta fel a migránsokat – fejti ki a Magyar Nemzet. Sőt, a 9. és 13. hét közötti időszakot vizsgálva az látszik, hogy éppen az utolsó, 13. héten próbálkoztak a legtöbben illegálisan bejutni Magyarország területére. Beszédes az is, hogy amíg tavaly az első tizenhárom hétben összesen alig több mint kilencezren próbálkoztak tiltott határátlépéssel, idén, ugyanebben az időszakban a megakadályozott tiltott határátlépések, a feltartóztatott és az elfogott, előállított, majd eljárás alá vont bevándorlók száma megközelítette a 24 ezret. Még szembetűnőbb a különbség, ha a tavalyi és az idei 9. és 13. hét közötti időszakot hasonlítjuk össze, mert amíg 2020-ban ebben az időszakban összesen 2781-en, idén már 8492-en próbáltak meg átjutni a déli határon.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Molnár Edvárd

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.