Pesti Srácok

Budapesten tárgyalt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke

Budapesten tárgyalt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke

Kisebbségvédelmi kérdések és az egészséges természeti környezethez való jog elismerésének ügye is szóba került az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlési elnökének pénteki, budapesti tárgyalásain – közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Németh Zsolt – aki az ET parlamenti közgyűlése magyar delegációjának vezetője is – közölte: Rik Daems, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Kövér László házelnökkel, miniszterekkel, valamint a parlamenti közgyűlési delegációval is. Hozzátette: az elnök Budapestről, az Országházból vezette le az Európa Tanács parlamenti közgyűlés állandó bizottságának online ülését, így ezzel megtörtént az ET magyar elnökségének nyitórendezvénye is.

Németh Zsolt kiemelte: a magyar elnökségi prioritások ismertetése során kiemelkedően nagy figyelem hárul a nemzeti kisebbségek kérdésére, és a budapesti látogatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közgyűlési elnök is elköteleződött a téma hangsúlyos kezelése mellett. A külügyi bizottság fideszes elnöke örvendetesnek nevezte azt is, hogy az ET a legutóbbi ülésén elfogadta Kovács Elvirának, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjének nemzeti kisebbségekről szóló jelentését. Hozzátette: a jelentés a végrehajtásából, utókövetéséből és a miniszteri bizottság válaszából sok feladat adódik majd a nemzeti kisebbségi területen. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország elkötelezett a kisebbségvédelem ügye mellett. A politikus úgy vélte, hogy az ET kulcsfontosságú hozzájárulást tehet az európai kisebbségvédelmi rendszerhez, és bízik abban, hogy ez ellensúlyozni tudja az Európai Unió részéről ezen a téren tapasztalható hiányosságot.

Arra is kitért, hogy az ET parlamenti közgyűlésének elnöke és Áder János köztársasági elnök tárgyalásán a környezeti kérdések is szóba kerültek, a felek egyetértettek abban, hogy alapvető emberi joggá kellene tenni az egészséges természeti környezethez való jogot. Németh Zsolt közlése szerint Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy egy megvalósíthatósági tanulmányt indít a témában. A külügyi bizottság elnöke jelezte: bíznak abban, hogy ennek eredményeképpen megnyílik a lehetőség arra, hogy idővel egy kiegészítő jegyzőkönyv szülessen az európai emberi jogi egyezményhez. Úgy vélte: a magyar elnökségnek ez kulcsfontosságú eredménye lehet.

PestiSracok facebook image

Az ET egyik legfontosabb jelentőségének Németh Zsolt azt nevezte, hogy bele kíván szólni Európa jövőjébe, hiszen az nemcsak a 27 tagállamot tömörítő Európai Unión múlik, hanem az ET-n is, mint összeurópai szervezeten, amelynek munkájában 47 ország vesz részt. Hasonlóan fontos szerinte, hogy az ET tevékenységében a nemzeti parlamentek is aktívan részt vesznek, ugyanis folyamatos nehézséget jelent, hogy az EU jövőjéről szóló vitában a nemzeti parlamentek nem kapják meg az őket megillető hozzászólási lehetőséget.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.