Pesti Srácok

A románok többsége nem az LMBTQ-közösségeket, hanem a hagyományos családokat védené

A románok többsége nem az LMBTQ-közösségeket, hanem a hagyományos családokat védené

A románok többsége nem bővítené az LMBT-közösség jogait és helyeselné, hogy törvényalkotással erősítsék a hagyományos családmodell társadalmi szerepét – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményét ismertetve.

  • Az Avangarde közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés résztvevőinek 12 százaléka válaszolt igennel, 57 százaléka pedig nemmel arra a kérdésre, hogy bővíteni kellene-e az LMBT-közösséghez tartozók jogait; 31 százalék nem válaszolt.
  • Arra a felvetésre, hogy törvényalkotással kellene-e erősíteni a hagyományos család szerepét, 62 százalék válaszolt igennel, 14 százalék nemmel, 24 százalék pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
  • A felmérés résztvevőinek 35 százaléka válaszolt igennel, 19 pedig nemmel arra a kérdésre, hogy folyamatban van-e egy LMBT-ideológiát népszerűsítő kampány. A megkérdezettek 46 százaléka nem válaszolt.
  • A kérdést fordítva is feltették: erre a válaszadók 21 százaléka mondta azt, hogy szerinte létezik, 31 százaléka pedig azt, hogy nem létezik LMBT-ellenes kampány Romániában. Erre a megkérdezettek 48 százaléka nem válaszolt.
  • A megkérdezettek 50 százaléka mondta azt, hogy neki személy szerint nincs kifogása az LMBT-közösség tagjaival szemben, 21 százaléka pedig jelezte, hogy ellenérzésekkel viseltetik velük szemben, 21 százalék nem válaszolt.
  • Arra a felvetésre, hogy vajon az LMBT-közösség, illetve a hagyományos család értékeinek szembeállítása valós, vagy mesterséges vitatéma-e, 21 százalék mondta azt, hogy valós, 34 százalék mesterségesnek tartotta, 45 százalék pedig nem válaszolt.

Az eredményeket ismertető cikk szerint a felmérést a – magyar gyermekvédelmi törvényről elfogadásáról és a jogszabályt érő brüsszeli bírálatokról rendszeresen beszámoló – G4Media hírportál rendelte, azt azonban nem közölte, hogy hány válaszadó bevonásával, milyen módszerrel készült a közvélemény-kutatás.

Korábbi felmérések szerint a román társadalomban jelentős elutasítás érzékelhető az LMBT-közösséggel szemben; a melegházasságot például néhány éve a lakosság több mint 70 százaléka ellenezte. Egy, a román ortodox egyházhoz közel álló polgári kezdeményezés nyomán 2018-ban népszavazást is tartottak Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról – megakadályozandó a melegházasság későbbi legalizálását –, a referendumon azonban a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.