Pesti Srácok

Ezt a videót tiltotta le a közmédia számára a BBC, mert Szijjártó túl kemény ellenfél volt a műsorvezetőnek

A BBC ismét öngólt rúgott egy interjúval, amelyben megpróbálták lejáratni a magyar külügyminisztert. Mivel Szijjártó Pétert nem olyan fából faragták, mint akit könnyű csőbe húzni, ezért a csatorna vezetősége inkább letiltotta az interjú sugárzási jogait az M1 számára. A videó egy részletét azonban Szijjártó Péter korábban közölte Facebook-oldalán – ezt portálunk is megosztotta, most pedig újra közöljük.

Nem engedélyezi a brit BBC, hogy a magyar közmédia teljes egészében bemutassa azt az interjút, amelyet bő egy héttel ezelőtt készítettek Szijjártó Péter külügyminiszterrel. A riporter a jól ismert módon és ügyekben támadta a magyar politikust: jogállamiság, uniós pénzek, LMBTQ, kémszoftver, NGO-k. Szijjártó Péter ezekre mind reagált, és ismertette a magyar álláspontot. Azt csak találgatni lehet, hogy a BBC miért nem szeretné, hogy a magyar nézők is lássák az interjút – közölte az M1 Híradója. Drága, elfogult, rasszista, idejétmúlt – az egykor etalonnak számító BBC-vel kapcsolatban leggyakrabban ezek a kritikák fogalmazódnak meg mostanában az Egyesült Királyságban. Legutóbb például azzal váltott ki éles felháborodást a brit médiatársaság, amikor egy álláshirdetésére csak feketék, ázsiaiak és kevert rasszú emberek jelentkezését várták. Vannak, akik szerint a kiegyensúlyozott objektivitás helyett a BBC a nemzetközi liberális média egyik zászlóshajója lett.

– összegezte a helyzetet Bende Balázs, a közmédia vezető külpolitikai újságírója azután, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter interjút adott a világ minden táján sugárzott HARDtalk nevű műsorban. A félórás beszélgetésben több kemény kérdést is megfogalmazott a műsor házigazdája, Stephen Sackur a magyar gyermekvédelmi törvényről. Szijjártó Péter azonban minden kérdést tárgyilagosan és kimerítően megválaszolt. Az interjú nem maradt sajtóvisszhang nélkül: lapunk is beszámolt róla.

PestiSracok facebook image

Az interjúból a miniszter által is közölt részlet ebben a cikkünkben megtekinthető.

Az interjú nem érhette el a kívánt célt, mert az M1 hiába szerette volna a műsor sugárzási jogait megszerezni, a BBC hosszú huzavona után megtagadta ezt.

– ismertette a helyzetet Bende Balázs. Hozzátette: ez a fajta elzárkózás teljesen szokatlan a brit tévétársaság részéről, hiszen a híradós anyagok és hírműsorok cseréje teljesen bevett dolog, azokért a közmédia fizet. Ezen kívül egy tendenciára hívta fel a figyelmet.

– szögezte le. Bende Balázs szerint az egyik legjellemzőbb ilyen ügy a 2015-ös kölni szilveszteri molesztálások ügye volt, amelyet a német média napokig elhallgatott, de legutóbb egy hete az MTVA-nak a svéd közszolgálati televízió sem adott át jogi okokra hivatkozva felvételeket akkor, amikor két kisgyermeket lelőttek egy játszótéren, Stockholm közelében.

Forrás: Híradó.hu; Fotó: BBC/Képernyőfotó

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.