Szergej Lavrov: az Oroszország és Magyarország közötti együttműködés páratlan szintet ért el
Sikerképletünk kiállta az idő próbáját – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kedden munkalátogatást tesz Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívására. Lavrov kifejtette, a magyar-orosz kapcsolat alapja a pragmatizmus, egymás érdekeinek tiszteletben tartása, az alkotómunkára való összpontosítás mindkét fél részéről. A külügyminiszter Oroszország hazánkkal való kapcsolatán kívül az uniós viszonyokról is beszélt kiemelve, a 2014-ben kivetett EU-s szankciók hatástalanok, és károsak is mindkét fél számára. Az orosz diplomácia vezetője szót ejtett még a radikalizálódó ukrán nyelvtörvényről is, de az interjúban szó esett az Északi Áramlat 2 gázvezetékről, az orosz–amerikai kapcsolatokról is.
Hosszasan értekezett Oroszország Magyarországgal szembeni viszonyáról Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában, kifejtve, tudomásul veszik, hogy az EU- és a NATO-tagság bizonyos kötelezettségeket ró Magyarországra, amelyek többek között harmadik országok ellen bevezetett szankciók támogatására is vonatkoznak még olyankor is, ha ez ellentmond Magyarország nemzeti érdekeinek. Ugyanakkor megjegyezte, ezzel kapcsolatban azon az állásponton van Oroszország, hogy a XXI. században nincs helye a tömbszolidaritás ilyesfajta kényszerű megnyilvánulásainak. Hozzátette, az orosz–magyar, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok terén nem látnak olyan érzékelhető ingergócot, amit ne lehetne elhárítani normális munkamegbeszélések során. Mint fogalmazott:
Sikerképletünk kiállta az idő próbáját.
Lavrov kiemelte, hogy a magyar-orosz együttműködés alapja az egészséges pragmatizmus, egymás érdekeinek tiszteletben tartása, az alkotómunkára való összpontosítás mindkét fél részéről. A külügyminiszter jelezte, nemcsak Magyarország látta kárát az Oroszországgal szembeni uniós szankcióknak, hanem más európai országok is. Lényegesnek nevezte, hogy
az uniós szankciók a kelet-európaiakat sújtják a legfájdalmasabban, az európai nagyok pedig még kamatoztatni is tudják a maguk javára a kialakult helyzetet.
Lavrov ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarország esetében a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok felújításán túl, kétségtelenül, továbbra is megmarad a beruházások, a műszaki-tudományos és az ipari együttműködés újraindításának lehetősége.
Gazdaságaink sok tekintetben kiegészítik egymást. Örvendetes, hogy a Brüsszel által generált szankciós akadályok ellenére nemcsak a korábban beindított nagyberuházásainkat sikerül következetesen megvalósítanunk, hanem közös erőfeszítéseink következő célpontjait is képesek vagyunk meghatározni
– fogalmazott.
A kormányfők közötti rendszeres csúcstalálkozók kapcsán Szergej Lavrov kifejtette, mindkét fél kész azok folytatására, a két ország vezetői azonban kénytelenek számolni a koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatos kockázatokkal.
Abból indulunk ki, hogy Vlagyimir Putyin elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen párbeszédét a közegészségügyi és járványügyi helyzet stabilizálódása után újítjuk fel
– jelezte.
Alaptalan a félelem az Északi Áramlat 2 kapcsán
Az európai energiafüggőség kapcsán Lavrov szót ejtett az Északi Áramlat 2 gázvezeték építéséről kifejtve, a beruházást kizárólag üzleti, kölcsönösen előnyös projektnek tekintik, valamint alaptalanak nevezte azokat az állítások, melyek szerint a gázvezeték növelni fogja Európa függőségét az orosz gázszállításoktól. A miniszter kiemelte:
Stratégiai tekintetben az Északi Áramlat 2 évtizedekre megerősíti Európa energiabiztonságát. A projektben érdekelt európai országok éppen ezért lépnek fel egyértelműen a gázvezeték építése mellett.
Az orosz külügyminiszter szót ejtett arról is, hogy valójában éppen a partnerországoknak kellene a bizalom építésének irányába lépniük. Lavrov aláhúzta, több európai energetikai partnerük iránti bizalmuk is komolyan megrendült. 2019 májusában az EU kifejezetten az Északi Áramlat 2 miatt módosította a harmadik energiacsomag úgynevezett gáz-irányelvét. A módosításokat visszamenőleges hatállyal fogadták el, amikor az alapvető beruházások már megtörténtek. Ezzel komoly csapást mértek a piaci viszonyok egyik alapelvére, a jóhiszemű beruházók jogainak védelmére.
Ez nyilvánvalóan nem erősítette partnereink megbízhatóságába vetett bizalmunkat. Az Európai Unió azzal tehetné meg az első konstruktív lépést, hogy eláll az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és gazdasági együttműködés átpolitizálása iránti próbálkozásaitól
– fogalmazott.
Diszkriminatív az ukrán nyelvtörvény
A magyar kisebbségeket is súlyosan érintő ukrán nyelvtörvény az országban élő orosz ajkú kisebbségeket is súlyosan érinti, erről is szót ejtett Szergej Lavrov kijelentve:
Nyugtalanságra ad okot Ukrajnában az alapvető emberi jogok betartásában mutatkozó folyamatos hanyatlás.
A miniszter kifejtette, a Volodimir Zelenszkij által aláírt, Ukrajna őshonos népeiről szóló diszkriminatív törvény, az államnyelvről és az oktatásról hozott törvényekkel egyetemben lényegesen csorbítják az oroszok, a magyarok és más, a mai Ukrajna területén a történelem során letelepedett népek érdekeit.
Lényegében arról van szó, hogy az embereket mesterségesen felosztják különböző jogokat biztosító kategóriákra, amely igencsak emlékeztet a náci Németország elméletére és gyakorlatára. Teljességgel elfogadhatatlan az, hogy Kijev nemzeti intolerancia ideológiát honosít meg Ukrajnában, amely elsősorban az oroszok ellen irányul
– hangsúlyozta a tárcavezető. Szergej Lavrov kiemelte, Oroszország minden lehetséges platformon tiltakozott a törvény ellen, azonban lényegesnek nevezte, hogy az ukrán vezetés az európai politikusoktól is halljon nyilvános kritikát.
Az úgynevezett csendes diplomácia, amelyre annyira szeretnek hivatkozni nyugati kollégáink, Ukrajna esetében nyilvánvalóan nem működik
– vélekedett.
Nincs új hidegháború
A Biden vezette USA-val gyökeresen megváltozó természetű diplomáciai kapcsolatokról szólva Lavrov kijelentette, nem érdemes a helyzetet a hidegháborús időszakkal összevetni.
A világon jelenleg fennálló katonapolitikai helyzet mind hasonlóságokat, mind jelentős, elvi különbségeket is tartalmaz a hidegháború időszakához képest
– fogalmazott, ugyanakkor kiemelte, nem hagyhatják figyelmen kívül a legfontosabb globális játékosok közötti ellentmondásokat, amelyek sajnos tovább mélyülnek. Ennek egyik okaként Washington Oroszország és Kína fejlődésének visszafogására kiélezett irányvonalát jelölte meg.
Mindazonáltal, az orosz és az amerikai elnök genfi találkozója végén közös nyilatkozatot fogadott el, amely megerősíti mindkét fél ragaszkodását a még harmincöt évvel ezelőtt megfogalmazott azon elvhez, miszerint a nukleáris háborúnak nem lehet győztese, ezért azt sohasem szabad kirobbantani
– hangsúlyozta Szergej Lavrov.
Forrás: Magyar Nemzet, Fotó: EPA/RUSSIAN FOREIGN AFFAIRS
