Pesti Srácok

Készpénzt osztana a tálibok által megszállt Afganisztánban az ENSZ

Készpénzt osztana a tálibok által megszállt Afganisztánban az ENSZ

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében azt írta: az a legjobb módja a tömeges elszegényedés elkerülésének Afganisztánban, ha egy erre létrehozott program keretében évente 300 millió dollár készpénzt osztanak szét a gyermekes családoknak, az időseknek és a fogyatékkal élőknek.

Az UNDP egyúttal 100 millió dollár készpénzt juttatna az afgánoknak egy közmunkaprogram keretében, hogy növelje a foglalkoztatottságot, továbbá 90 millió dollárt kapnának a kisvállalkozások. Kanni Wignaraja, az UNDP ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős igazgatója szerint ez lehet a leghatékonyabb módja az általános elszegényedés elkerülésének.

Afganisztán a tálibok augusztusi hatalomátvétele óta sokkal kevesebb nemzetközi fejlesztési segélyt kap, a gazdaság és a bankrendszer az összeomlás szélén áll, és a helyzetet tovább nehezítette a súlyos aszály, valamint a koronavírus-világjárvány. Az ENSZ Fejlesztési Programjának előrejelzése szerint 2022 közepére az ázsiai ország 39 milliós lakosságának több mint 90 százaléka elszegényedhet. Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) úgy tudja, hogy 22,8 millióan szembesülnek súlyos élelmiszerellátási bizonytalansággal.

Az UNDP októberben létrehozott egy rendkívüli alapot, amelynek segítségével közvetlenül az afgán állampolgároknak juttatnak készpénzt. Az alapnak eddig 170 millió dollárt adományoztak. A világszervezet egyúttal figyelmeztetett, hogy a gazdasági fellendülés nem képzelhető el a nők nélkül, akiknek vissza kell térniük a munkaerőpiacra. Az ENSZ becslései szerint a nők munkavállalásának korlátozása 600 millió dollártól egymilliárdig terjedő bevételkiesést jelent Afganisztánnak, ami a bruttó hazai össztermék 3–5 százaléka. Ehhez jön még a kereslet csökkenése, hiszen a munkaerőpiacról kieső nők fizetés híján nem fognak annyit fogyasztani – tette hozzá az UNDP. Ez a kiesés további 500 millió dollárt jelenthet évente.

PestiSracok facebook image

A tálibok – ígéreteik ellenére – korlátozzák a nők munkavállalását, és szigorítottak a szabályokon oktatásukat illetően.

Forrás: MTI; Fotó: Reuters

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)