Pesti Srácok

Erdő Péter: Esztergom vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója

Erdő Péter: Esztergom vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója

Szent István korában Esztergom az ország világi és lelki központja volt, innen sugárzott ki a keresztény misszió szerte az országba és mindmáig ez a város vallási és kulturális azonosságunk egyik legfőbb hordozója – mondta Erdő Péter vasárnap az esztergomi bazilikában.

A bíboros, esztergom-budapesti érsek az Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása alkalmából tartott szentmisén beszélt. Felidézte, hogy a középkorban az egyházi kultúra, az írásbeliség, a zenei és a művészeti élet központja volt Esztergom, majd a török uralom elől csak hazánk vallási és kulturális kincseinek egy részét sikerült megmenteni. Ami megmenekült, az a 19. században visszatért a városba.

– jelentette ki Erdő Péter. Ma gyakran félelemmel nézzük a világot – mondta a bíboros, majd hozzátette: azt gondoljuk, hogy Krisztus üzenete csak a mi kultúránkon belül eleven, a más kultúrájú népek pedig számban és sokszor elszántságban is felülmúlnak minket, Jézus azonban mindenkihez küldi tanítványait. A bíboros emlékeztetett arra, hogy a keresztény misszió élharcosainak volt bátorságuk teljesen más kultúrájú, félelmetesnek látszó népek közé menni. Nem gyarmatosítani, hanem csak Krisztus örömhírét továbbadni.

PestiSracok facebook image

– mondta Erdő Péter. A bíboros a párbeszéd városának nevezte Esztergomot, majd azt mondta, hogy az egyházi élet itt összefonódik a kultúrával, iskolavárosként egyházmegyei és szerzetesi iskolák adják tovább a keresztény kultúra örökségét sok ezer fiatalnak. Szólt arról, hogy a hittudományi főiskola, a szeminárium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ugyancsak emeli az itt folyó szellemi munka rangját, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik Esztergom megyei jogú várossá emelését lehetővé tették.

Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntőjében értékes és áldott pillanatnak nevezte a megyei jogú városi rang elnyerését, "mely fennmarad az idők végeztéig".

– mondta a politikus. Kiemelte, az ezeréves Esztergomot a megyei jogú státusz jogállásra történelmének és a kárpát-medencei összmagyarság egyik jelképeként betöltött szerepénél fogva gondolta érdemesnek a város vezetése. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a város több mint kilencszáz éven át megyeszékhely volt, és 2019-ben azzal az ígérettel tett esküt a település vezetésére, hogy visszaállítják Esztergom régi rangját. Hernádi Ádám szólt arról is, a jövőben úgy kell építkezniük, hogy minden szempontból méltók legyenek a megyei jogú város rangra, és folytatniuk kell a megkezdett fejlesztéseket a város és a térség javára.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.