Pesti Srácok

Ennyit a károgókról: az infláció ellenére is nőttek a reálbérek, félmillió körül az átlagfizetések

Ennyit a károgókról: az infláció ellenére is nőttek a reálbérek, félmillió körül az átlagfizetések

Bár az ellenzéki hangulatmédiában folyamatosan arról olvashatunk, hogy az infláció miatt már éhen halni sincs pénzük az embereknek, most kijöttek a legfrissebb adatok, amelyek nagyon nem ezt támasztják alá: az átlag-, valamint a mediánkereset is kétszámjegyű növekedést mutat tavalyhoz képest, ennek köszönhetően pedig a reálbérek is növekedtek. Számszerűen mindez azt jelenti, hogy májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az egy évvel korábbinál 14,9 százalékkal magasabb, 495 900 forint volt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6 százalékkal, 342 000 forintra emelkedett – ismertette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 14,9 százalékkal emelkedett egy év alatt és 329 700 forint volt.

A bruttó keresetek átlaga január óta először maradt 500 ezer forint alatt és a nettó keresetek átlaga is magasabb volt az előző három hónapban. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal meghaladta a tavaly májusit. A reálkereset 3,8 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7 százalékos növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 397 900 forintot ért el, 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év májusit.

– tette hozzá a KSH.

PestiSracok facebook image

A vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete 14,0 százalékkal 506 400, illetve 336 800 forintra nőtt. A bruttó kereset medián értéke 14,3 százalékos éves emelkedéssel 292 900 forint volt. A feldolgozóiparban 13,8, az építőiparban 15,9 a mezőgazdaságban 16,3 százalékos volt a bruttó keresetek éves emelkedése májusban; összegük – rendre – 492 900 forintra, 376 500, illetve 356 600 forintra rúgott. A költségvetési szerveknél alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresetének éves emelkedése 12,8 százalékos volt; a bruttó 459 200, a nettó 305 400 forintra nőtt. A bruttó medián 405 600 forintnál húzódott, 12,4 százalékkal magasabban a tavaly májusinál. Az oktatásban 16,3, a humán egészségügyben 18,2 százalékos emelkedést mért tavaly május óta a statisztika, amivel a bruttó átlagkereset 459 400, illetve 670 500 forintot ért el, míg a közigazgatásban a védelem és a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók 546 ezer forintos keresete 12,1 százalékkal magasabb a tavaly májusinál. Az év első öt hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 19,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 8,7 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 9,0 százalékos növekedése mellett.

– jelentette a KSH.

Forrás: MTI/KSH; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.