Apró Piroska egy politikai és gazdasági manipulátor volt, aki Gyurcsány segítségével mentette át hatalmát
A Hálózat rovatunk korábbi cikkei alapján a Kontra.hu feleleveníti a rendszerváltás előtti időszak egyik legnagyobb hatalommal bíró családjának történetét, akiknek sikerült átmenteniük mind a gazdasági, mind a politikai befolyásukból a rendszerváltás utáni időszakra. Igen, jól gondolja a kedves olvasó, a Gyurcsány–Apró házaspár és a mögöttük álló, az előző rendszerből induló hátszelet jelentő Apró Antal és Apró Piroska életét és múltját tekintjik végig.
Idén töltötte be 75. életévét Apró Piroska, akinél kevés rejtélyesebb szereplője van a magyar politikának. Amikor a Kontra úgy döntött, hogy cikksorozatban dolgozza fel az Apró család történetét, azzal szembesültek, hogy Apró Piroskáról több legenda kering, mint amennyi megbízható információ elérhető róla. Egy olyan ember képe rajzolódott ki előttünk, aki mindenhol ott volt, számos jelentős pozíciót betöltött, erről mégis nagyon kevés dokumentáció lelhető fel. Az interneten alig található őt ábrázoló fénykép, ehhez képest rengetegszer beszélnek róla, sokszor számít hivatkozási alapnak.
De mégis kicsoda Apró Piroska?
Nem egyszerű a kérdésre válaszolni, főleg ennyi év távlatából. Egy befolyásos kommunista család gyermeke? A szocialista állam titkosszolgája? A szálakat mozgató politikai háttérember? A rendszerváltás utáni privatizációs hullámot meglovagoló üzletasszony? Mindegyikben van igazság, de egyik címkét sem lehet kizárólagoson ráhúzni Apró Piroskára. Ennél jóval összetettebb személy, a politikai–gazdasági szerepe pedig ennél is szerteágazóbb. Egy dolog azonban biztos: a mai napig megkerülhetetlen a baloldalon, idős kora ellenére még mindig egyfajta igazodási pontnak számít a hazai politikában.
Mint jelenség tökéletesen megmutatja, miért volt felemás a ’89-es fordulat, miért érezték sokan becsapva magukat. Hiába történt meg papíron a rendszerváltás, a diktatúra nyerészkedői ugyanott folytathatták, ahol korábban abbahagyták. Közöttük volt Apró Piroska is, aki zseniális manipulátorként használta politikai és gazdasági kapcsolatait ahhoz, hogy a családját nemcsak politikailag, de gazdaságilag is betonbiztos lábakra helyezze. Gyurcsány Ferenc, lánya újdonsült kérője kapóra jött a történetben, hiszen ő törtető és gátlástalan figuraként jól használható volt az Apró család politikai hatalmának átmentésére.
A hatalom szolgálatában
Apró Piroska 1947-ben beleszületett a hatalomba, születése óta különleges közegben él, a titkok centrumában, ahova csak a legbefolyásosabbak voltak bejáratosak, és talán most is így áll a helyzet. Titkosszolgálati főnökök, miniszterek, gazdasági háttéremberek, politikai tanácsadók és nagy állami cégek vezetői – Apró Piroska közeli ismerősei. Abban, hogy ez megadatott számára, fontos szerepet játszott édesapja, Apró Antal, aki élet-halál ura volt a kommunizmusban.
Befolyása hatalmas volt, és ezt – ahogy a szocializmusban megszokott volt – gyermek(ei) is örökölt(ék). Apró Piroska ilyen környezetben nevelkedett, ami érthető módon egész életére rányomta a bélyegét, és meghatározta a személyiségét. Ellentétben édesapjával, ő látványosan kerülte a nyilvánosságot, néhány év, fontosabb politikai tisztségekben betöltött időszakot kivéve szeretett a háttérben maradni. Ismerői rejtélyes, titokzatos figurának tartják, akivel ajánlatos volt jóban lenni, mert hamar elfogyhat körülötted a levegő. Szinte mindenkit ismer, és ebben rejlik az igazi ereje, így tudta évtizedeken keresztül megőrizni jelentős politikai–gazdasági befolyását.
A Szovjetunióban tanult
Apró Piroska – az akkori pártelitnél bevett módon – a Szovjetunióban, egész pontosan egy Moszkva környéki iskolában tanult. Az intézmény Anton Szemjonovics Makarenko elvei szerint működött; a lázadó természetű lányt azért íratták be ide a szülei, hogy rendre tanítsák. A Makarenko-modellnek fontos eszköze volt a közösségi munka és a tanulás összekapcsolása, illetve a testi fegyelmezés (pofonok). A jelek szerint hatásos volt a szigor, hiszen Apró Piroskának éppen ez lett a másik erőssége: a fegyelem. Az Apró család akkor emelkedett igazán nagyot, miután Apró Antal aláírta a Kádár János vezette új kormány kiáltványát. Piroska kilencéves volt, de már ekkor látszott, hogy fényes jövő előtt áll. 1965-ben érettségizett, majd felvételt nyert a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1969-ben szerzett diplomát a nemzetközi kapcsolatok szakon.
A bolgár szál
A diploma megszerzése után diplomata karrier nézett ki számára, hiszen 1970 és 1974 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt, majd 1980-ban visszatért Szófiába, akkor már a kirendeltség helyettes vezetőjeként. Gyakori pletyka vele kapcsolatban, hogy már ekkor is valamilyen titkos feladatot látott el Bulgáriában. Mező Gábor, a kiváló kutató arról számolt be cikkében:
A szófiai nagykövetségen egyébként hemzsegtek az állambiztonsági tisztek, későbbi szt-tisztek és a Hornhoz hasonló törtetők. Ez azért is érdekes, mert évekkel Horn után Apró Piroska is megérkezett a bolgár fővárosba. A Bulgáriában feltűnt káderek közül ő is azok közé tartozott, akik a Szovjetunióban tanultak. Miután ő már egyetemistaként is besegített az állambiztonságnak, erősen feltételezhető, hogy ezzel a hetvenes évek elején sem hagyott fel.
Szófia forgalmas hely volt, hiszen itt mozgott Horn Gyula is, de Juszt László karrierjére is serkentőleg hatott az itt töltött idő. Nem beszélve arról, hogy Apró Piroska itt ismerte meg férjét, Petar Dobrevet, az Izotimpex nevű bolgár elektronikai külkereskedelmi mamutcég vezetőjét. Vele kapcsolatban többször is felmerült a titkosszolgálati gyanú, hiszen impexes volt.
Azt se kell külön magyarázni, hogy ez mit jelentett (akinek igen, az olvassa el Borvendég Zsuzsanna könyvét vagy az azt bemutató cikket). Magam is írtam arról, hogyan fosztották ki Bulgáriát a nyolcvanas és kilencvenes években azok a moszkovita-kommunista-maffia körök, amelyek szabadon garázdálkodhattak az országban
– írja szintén Mező.
Petar Dobrev – Dobrev Klára néhai édesapjának – neve egy magyar szál miatt joggal merült fel egy zűrös ügyben. Az általa igazgatott Izotimpexnél dolgozott ugyanis a Biszer Dimitrov nevű bűnöző, aki véletlenül éppen a magyar OTP érdekeltségébe tartozó amerikai banktól vett fel hitelt, aztán amikor a francia hatóságok letartóztatták, a felvett pénz eltűnt, mint a kámfor. De évekkel ezelőtt a sajtóban felröppent a hír, miszerint az Interpol által körözött bolgár bűnöző, Antoaneta Vaszileva nemcsak Gyurcsány Ferenccel, de a családi cégekkel is kapcsolatban áll.
A kommunista titkosszolgálat gyanúja
No, de visszatérve Apró Piroskára, vele kapcsolatban is többször felmerült az ügynökgyanú. A korábbi Index-cikk arról számolt be, hogy
A szófiai kiküldetések – mint akkoriban szinte minden állami kiküldetés – nagy eséllyel együtt járhatott jelentési kötelezettséggel. Második kint tartózkodása alatt, a kirendeltség második embere lévén, szinte bizonyos, hogy komolyabb jelentéseket is írattak vele.
De a korábban már citált kutató-újságíró, Mező Gábor a PestiSrácok.hu-n megjelent cikkében idézett egy olyan jelentésből, amit maga Apró Piroska írt alá 1968 júliusában Balatonszéplakon. Apró Piroska egy, a Hotel Interpressben megszálló német újságíróval és feleségével folytatott társalgásáról számolt be. A Günther Zacharias-ról készült feljegyzés szövegét is felidézi Mező:
1968. julius 15.-től 26.-ig üdült Balatonszéplakon Günter Sacharias és felesége. Üdülésük utolsó napjaiban ismertem meg őket. Annak ellenére, hogy igen szimpatikus és kellemes emberek voltak, minden olyan beszélgetés elől, ami komolyabb témákat érintett volna, mereven elzárkóztak. Üdülésük első részében Szabó Zoltán foglalkozott velük. Tudomásom szerint igen jó kapcsolatot épitettek ki. Sacharias úr közölte, hogy Budapesten felhivja telefonon Szabó Zoltánt, és találkozni is óhajt vele. Igen sokat utaztak a Balaton körül, azonban ezekről a kirándulásokról semmit sem tudunk, mert közülünk nem hivtak meg senkit. 1968. 7. 30. Balatonszéplak. /Apró Piroska/
Alatta az aláírás.
Rövid kitérők a politikai élvonalban
No, de visszatérve a történethez, ahogy azt fentebb is leírtuk, Piroska egy olyan világban nőtt fel, ahol az édesapja élet-halál ura volt a szocializmusban. Az Apró-villában egymásnak adták a kilincset a befolyásos pártfunkcionáriusok és állami vállalatok vezetői. Apró Piroska ehhez szokott hozzá. Nem csoda hát, hogy Apró Piroska már a rendszerváltás előtt, a külszolgálatot követően máris nagyon magasra jutott: közvetlenül a rendszerváltást megelőzően, 1988 és 1990 között a kereskedelmi miniszter helyettese lett. Erről egy korábbi Index-cikk így számolt be:
Természetesen minden minisztériumot a pártközpontból irányítottak valójában, de voltak kifejezetten szocialista tárcák, amelyeknek nem volt történelmi hagyományuk, és kifejezetten a tervgazdasági működés kedvéért hoztak létre. Ilyen volt az ipari és a külkereskedelmi tárca is. A legfontosabb a KGST-vonal volt természetesen, Piroska ezen a területen működött. A minisztérium munkatársai sokat utazhattak, a politikai megbízhatóság itt sokkal fontosabb volt, mint például az oktatási tárcánál
– emlékezett a volt kolléga.
Tehát Apró Piroska – akárcsak édesapja – pontosan tisztában volt azzal, hogy melyek a gazdaság húzóágazatai, melyek a nyereséges területek, amit jó lenne családilag zsebre vágni. Hiszen ezt a területet igazgatta. Apró Piroska nem érte be ennyivel, hiszen már a rendszerváltás utáni első szocialista kormány idején a csúcsra jut politikai karrierje, amikor Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke lett. De nem tartott sokáig ez a megbízatás se, a korábban idézett Index-cikk szerint azért, mert a régi, pufajkás harcostársával, Horn Gyulával nem jöttek ki jól. Az Index-cikk így írt a viszonyukról:
»Több forrásunk szerint Hornnak nem volt ínyére, hogy Piroska önjáróan intézkedett. Horn inkább egy titkárnősebb embert akart, nem jöttek ki jól egymással. Horn maga szerette intézni az ügyeit, a Tóth András-féle szürkébb figurákat kedvelte (Tóth követte Aprót a kabinetfőnöki poszton)« – mondta egyik forrásunk. Apró Piroska határozott és céltudatos személyiség, kapcsolatuk a szintén önjáró Hornnal reménytelen volt.
Persze Apró Piroska az édesapja révén ismerte az MSZP akkori magját adó figurákat, egykori MSZMP-seket. A fentebb már emlegetett Index-cikk be is számol arról, hogy jóban volt többek közt Draskovics Tiborral, Gál Zoltánnal, Csiha Judittal és így tovább.
Üzletasszony komoly politikai hátszéllel
Mindenesetre ez a kapcsolatrendszer nem ártott ahhoz, hogy Apró Piroska több állami tulajdonú óriáscégnél is vezető pozíciót töltsön be. Így került be többek közt a Magyar Hitelbank igazgatóságába. Ez a pozíció jó eséllyel közrejátszott abban, hogy 1995-ben közel 700 milliós hitelt kapott éppen ettől a banktól Gyurcsány Ferenc cége, az Altus a Mosonmagyaróvári Timföldgyár megvásárlására. Az Altusnak ehhez mindössze 5 millió forint önrészre volt szüksége. A trükkösen megszerzett timföldgyár nagyban hozzájárult a család bivalyerős gazdasági hátországának megszilárdításához. Ettől kezdve ráértek a politikára összpontosítani a család energiáit.
A politikusból szépen lassan üzletasszonnyá váló Apró Piroska más fontos cégekben is kulcspozíciókat töltött be. A Postabank privatizációját felügyelőbizottsági elnökként készítette elő, de a Budapest Airportban is tisztviselő volt, és épp az Anonymus-botrányban ismert Gansperger Gyulával váltották egymást. 1997 és 1998 között a Hungexpo Rt.-ben, majd 1998-ban rövid ideig a Magyar Export-Import Bank Rt.-ben töltött be igazgatósági elnöki tisztséget.
Apró Piroska a veje cégében, az Altusban is sokáig fontos tisztséget töltött be. Az akkoriban még egy fokkal kevésbé elfogult Index is megjegyzi, hogy ki is volt a valódi ész a már Gyurcsány Ferenccel kiegészült családban:
A nagy vásárlásoknál lehetetlen bizonyítani, hogy Apró Piroska közbenjárása kellett, de a család legelfogultabb ismerősei szerint is legalább a tippeket biztosan Piroska adta.
Nem csoda, hiszen Piroska mama a családi múltjának köszönhetően pontosan tisztában volt azzal, hogy mely ágazatokat érdemes kiszemelni, másrészt pedig el is tudta azt intézni így vagy úgy, hogy a szükséges politikai támogatást megkapják az üzlet nyélbe ütéséhez. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben Gyurcsánynak korántsem volt akkora befolyása a baloldalon, mint manapság. Pontosan ezért tudta azt is, hol a helye, ki tette oda, ahova, hiszen a fontosabb ügyekben kikérte a véleményét:
Általában közvetlen volt az alacsonyabb beosztottakkal is, de az fontos volt, hogy jelentős kérdésekben mindig kikérjék a véleményét. Akkor is, ha lehetett tudni, hogy az adott ügyben se hatásköre, se szakértelme nincs. Különösen igaz volt ez az Altusnál. Feri fontos ügyekben mindig nyomatékosan szólt, hogy ezt vagy azt mutassunk meg Piroskának is. Ő ezt mindig méltósággal tudomásul is vette, látszott, hogy fontos neki. Ugyanakkor valóban nem nagyon szólt bele olyanokba, amihez nem értett.
Apró Piroska politikai kapcsolatrendszeréről mindent elmond, hogy a rendszerváltás utáni összes baloldali miniszterelnökkel – talán csak Bajnaival nem – közeli kapcsolatban állt. Horn Gyula kabinetfőnöke volt, Medgyessy Péterrel évfolyamtársak voltak, és úgy hírlik, hogy gyengédebb szálak is egymáshoz fűzték a feleket. Gyurcsány Ferenc pedig a veje lett. Ezért joggal gondolhatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége is csupán egy nagy terv lehetett Apró Piroska bakancslistáján. A korabeli Index-cikk arról számolt be, hogy
a család több ismerőse szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki pozíciójára már jóval 2004 előtt készültek. A legmeredekebb verzió szerint a Dobrev Klárával kötött házasság is Apró Piroska tervei szerint valósult meg, aki »saját életéből kiindulva« nem kifogásolta a »dinasztikus házasságot«.
Apró Piroska lányának Dobrev Klárának adta át a stafétát, hiszen már a 2006-os kampányban nála kilincseltek a kampányban legfontosabb figurák:
Hetente többször beszél telefonon Gál J. Zoltánnal, a MEH államtitkárával és Keszthelyi Andrással, a miniszterelnök főtanácsadójával.
Forrás: Kontra.hu; Fotó: Wikipédia