Soltész: a keresztény közösségek nincsenek egyedül
A keresztény közösségek nincsenek egyedül, szerte a Kárpát-medencében számíthatnak a kormány segítségére – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Erdő Péter bíboros áldotta meg a felújított közösségi termet és elmondta, hogy a katolikus kultúra ma is jelentős Magyarországon, és nem tudunk egészséges nemzet lenni anélkül, hogy a saját vallási és kulturális azonosságunkat el ne fogadnánk.
Soltész Miklós a XIII. kerület Rokolya utcai templom megújult közösségi termének átadásán elmondta: több mint 1500 plébánia, egyházi közösségi ház újult meg az elmúlt 10 évben.
Az ezeket használó közösségek "szigetekként élhetnek", de erősíthetik a nemzetet, a kereszténységet és az emberiséget imáikkal és a kereszténység megőrzésével
– hangsúlyozta az államtitkár. Soltész Miklós megköszönte a Rokolya utcai plébánia közösségének, hogy minden időben őrizték hitüket és katolikus vallásukat, így akkor is, amikor az '50-es években elvették tőlük a közöségi termüket. Az államtitkár rámutatott arra: a Mária Keresztények Segítsége Plébánia életében különösen fontos Szűz Mária. Megjegyezte: pénteken volt a lepantói csata évfordulója, amelyben a keresztény csapatok Szűz Mária segítségét kérték a török seregek legyőzéséhez. Győzelmüket az egész keresztény világ Mária közbenjárásának tulajdonította, így azóta Mária-ünnep a csata évfordulója. Hozzátette: a magyar nemzetnek legalább ilyen fontos az október 8-i Magyarok Nagyasszonya-ünnep.
Gondoljuk át, mit jelent Mária népének lenni
A felújított közösségi termet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg. A bíboros reményét fejezte ki, hogy a terem a plébániai és a környéken élő katolikus közösség javát szolgálja majd. A bíboros az ünnepség előtt bemutatott szentmisén homíliájában arra kérte a híveket: Magyarok Nagyasszonya ünnepén gondolják újra át, mit jelent Mária népének lenni.
A katolikus kultúra ma is jelentős Magyarországon, és nem tudunk egészséges nemzet lenni anélkül, hogy a saját vallási és kulturális azonosságunkat el ne fogadnánk
– fogalmazott a bíboros.
Ugyanakkor nem pusztán kulturális tény a katolicizmusunk, hanem személyes, életre szóló, vallási meggyőződés
– mondta a bíboros. Erdő Péter kitért arra: ez az örökség egyszerre jelent bizalmat a Gondviselésben és a jövőben, "nemzeti sajátosságaink értékelését és elfogadását", de azt is, hogy "megnyitjuk a szívünket minden más nép felé".
A következő évek nem kevés kockázatot hordoznak Magyarország, Európa vagy akár az egyház számára. Ezért "most van itt az ideje, hogy tudatosítsuk és megéljük hitünket, hogy kölcsönösen kapcsolatba kerüljünk egymással", visszatalálva a Szűzanyához, aki "igazán mindnyájunk édesanyja"
– tette hozzá a bíboros.
Értékőrzés és megújulás
Tóth József, a XIII. kerület polgármestere az átadó ünnepségen arról beszélt: a XIII. a főváros talán legdinamikusabban fejlődő kerülete. E fejlődés két legfontosabb eleme az értékőrzés és a megújulás. Azt is mondta: a természeti és az épített környezet mellett az önkormányzat fontosnak tartja a lelkek ápolását és az életminőség javítását, ezért szoros kapcsolatban áll a kerületben működő, elsősorban történelmi egyházakkal. Megjegyezte: az elmúlt időszakban 100 millió forinttal támogatták az egyházakat, a támogatás 70 százaléka katolikus plébániákhoz került.
Elsősorban templomtornyok felújítására, nyílászárók cseréjére, közösségi terek kialakítására, fűtéskorszerűsítésre, táboroztatásra, működésre kaptak támogatást az egyházi közösségek
– tette hozzá a polgármester.
A Rokolya utcai templom közösségi tere kormányzati támogatásból, a szentély és az orgona önkormányzati forrásból újult meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor