A románok száz év után megtudták, hogy nemcsak ők élnek Erdélyben, és ezen nagyon megsértődtek
Szomszédainknak kicsit nehezére esik felfogni, hogy attól, hogy megkaptak egy területet, nem válik annak minden lakója automatikusan románná. Ez valószínűleg annak a történelmi beidegződésnek köszönhető, hogy országuk is úgy jött létre, hogy valahol Nyugat-Európában kimondták, hogy ezentúl létezik Románia, majd kaptak egy német nemest királynak. Mivel az ősi, dáko-román múltjukat is ennek az eseménynek köszönhetik, kissé nehezen értik meg, hogy amikor a franciák nekik adták Erdélyt, miért nem lett minden magyarból román, ahogyan annak idején a regátiakból és a moldávokból.
A Neokohn szerint a bukaresti média tág teret szentelt pénteken Marcel Ciolacu méltatlankodásának, amely a Romania TV hírtelevízió előző esti adásában hangzott el. A legnagyobb kormánypárt vezetője szerint a románság a világ legtoleránsabb nemzete, az RMDSZ pedig a kormánykoalíció tagjaként nem panaszkodhat magyarellenességre, főleg egy „ilyen alkalommal”.
A kifogásolt szónoklat a kétkamarás parlament hétfői díszülésén hangzott el, amelyet Románia nemzeti ünnepének, a – Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as – gyulafehérvári román nemzetgyűlés 104. évfordulójának szenteltek. Ilyen alkalmakkor a szokásjog szerint minden frakció létszámarányos időben fejti ki álláspontját annak a történelmi eseménynek a jelentőségéről, amelyről a díszülésen megemlékeznek.
Csoma Botond a román–magyar viszonyt örökös szembenállásra redukáló, a román társadalmat uraló nemzeti kizárólagosság ellen emelt szót, és a német–francia megbékélésre hivatkozva úgy vélekedett: lehetővé kellene tenni a különböző nemzeti közösségeknek, hogy a többségtől eltérő módon viszonyuljanak bizonyos történelmi eseményekhez, anélkül, hogy ez felháborodást váltana ki, vagy emiatt lépten-nyomon lojalitástesztnek vetnék alá őket.
Az erdélyi románok politikai és vallási vezetői annak idején nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó is: ez pedig világosan tükröződik a Gyulafehérvári Nyilatkozat szövegében
– érvelt az RMDSZ vezérszónoka, az erdélyi románság által 1918-ban közfelkiáltással elfogadott történelmi dokumentum azon pontjára utalva, amely „teljes nemzeti szabadságot” – anyanyelvű oktatást, közigazgatást, és bíráskodást, valamint számarányos törvényhozási és kormányzati képviseletet – ígért az összes együtt élő népnek.
Az RMDSZ vezérszónokának ezen kijelentése után a parlament hétfői díszülésén Diana Sosoaca, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben megválasztott, de immár függetlenként politizáló szenátor hangoskodni kezdett, az ülést vezető Marcel Ciolacu azonban arra kérte az RMDSZ szónokát, hogy – a hangzavar ellenére – folytassa beszédét. A Romania TV-nek adott interjúban viszont Ciolacu kifejtette, hogy ő is elfogadhatatlannak tartja Csoma Botond kijelentését, leszögezve, hogy "Erdély román föld, ahol együtt élnek (a románokkal) magyarok, zsidók és más nemzetiségek". A szociáldemokrata pártelnök úgy vélekedett: Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének bocsánatkérésre kellene felszólítania Csoma Botondot.
A méltatlankodáshoz a nagykoalíció másik pártja, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Adrian Cozma Szatmár megyei képviselő is csatlakozott, aki pénteken úgy értékelte: az RMDSZ-nek nincs mit keresnie a kormányban, miután vezetői „semmilyen üzenetet” nem fogalmaztak meg Románia nemzeti ünnepe alkalmából, annak ellenére, hogy a román politikusok rendszeresen felköszöntik a magyarokat március 15-én.
Hogy képviselhetsz egy országot, amely iránt megvetést mutatsz?
– tette fel a szónoki kérdést a Szatmár megyei képviselő. Az RMDSZ-tisztségviselők magatartásának tág teret szentelő román hírtelevíziók azt is szóvá tették, hogy a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem vett részt a december elsejei központi ünnepségen, a bukaresti diadalívnél rendezett katonai parádén.
Forrás: Neokohn; Fotó: Bezzegnemzetek
