Pesti Srácok

Nemzeti Információs Központ: még be sem jegyezték az Action for Democracyt, máris tolta a pénzt a magyar baloldali kampányba

Nemzeti Információs Központ: még be sem jegyezték az Action for Democracyt, máris tolta a pénzt a magyar baloldali kampányba

Annyira kellett a pénz a magyar baloldalnak (kampányra), hogy szegény Action for Democracyt még rendesen be sem tudta jegyeztetni Amerikában a Demokrata Párthoz köthető egyik csatolt szervezet – derült ki a Nemzeti Információs Központ által közreadott információkból. Mint ismert, korábban még csak hárommilliárdnak megfelelő guruló dollárról lehetett tudni, időközben ugyanakkor felbukkan egy ismeretlen hátterű svájci alapítvány is, így jelen tudásunk szerint már négymilliárd forintot égetett el a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyaroraszága Mozgalom fedőszervezetének révén a magyar baloldal a kampány során.

A Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb tájékoztatója szerint a Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy (AD) már a New York állambeli bejegyzése előtt százmilliókat utalt a magyarországi baloldalnak – írja a Magyar Nemzet. A portál a nemzetbiztonsági bizottság honlapján szerdán nyilvánosságra hozott beszámoló alapján kifejti: az AD már a 2022. március 9-i, New York állambeli bejegyzése előtt több százmillió forinttal segítette a magyar ellenzéket. Külön érdekesség, hogy a bejegyzést lebonyolító Elias Law Group nevű ügyvédi iroda több szállal kötődik az amerikai Demokrata Párthoz. A jelentés megállapítja továbbá, hogy

Bár korábban még csak hárommilliárd forintnak megfelelő, tiltott kampányfinanszírozási pénzről lehetett tudni, időközben kiderült: az AD-től 160 millió forinttal több érkezett. A guruló dollárokat a Márki-Zay-féle fedőszervezet, a Mindenki Magyaroroszága Mozgalom osztotta szét, azok egy jelentős része ugyanakkor a DK-közeli, Ezalényeg.hu elnevezésű lejáratóportálnál, az Oraculum 2020 Kft.-nél landolt. Ugyanakkor a pénzek egy másik jelentős része, a Bajnai Gordon volt kormányfő és Ficsor Ádám egykori titokminiszter nevével fémjelzett és a baloldal kampányát lebonyolító DatAdat-csoportnál landolt.

PestiSracok facebook image

A portál megjegyzi: nemcsak a Korányi Dávidhoz kötődő szervezettől, az Action for Democracytól (AD) érkezett pénz a magyar baloldalhoz, hanem egy eddig ismeretlen hátterű svájci alapítványtól is befolyt a baloldalhoz tiltott pénz, mintegy 887 millió forintos értékben. Ez azt jelenti, hogy a korábban sejtett hárommilliárd forint piszkos pénz az eddigi információk alapján is már inkább négy.

Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.