Pesti Srácok

Változás a bankautomatáknál – Az MNB megszabta a bankautomaták kötelező számát

Változás a bankautomatáknál – Az MNB megszabta a bankautomaták kötelező számát

Egy februás elsejétől érvényes rendelet értelmében a bankok záros határidőn belül kötelesek új pénzkiadó gépeket (ATM) telepíteni, ha nem érik el az új jogszabályban előírt darabszámot. Ezt akkor is meg kell tenniük, ha valahol megszüntetik a pénztárat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének kedd este közzétett rendelete pontosan megszabja, hogy egy banknak – attól függően, hogy hány betéti és hitelkártyát bocsátott ki – hány ATM-et kell működtetnie egy fővárosi kerületben, egy vármegyeszékhelyen és a további településeken, ezeken belül a városokban. A legnagyobb pénzintézeteknél, amelyek 2,4 milliónál több bankkártyát adtak ki, ez az egész országban 1686 ATM-et jelent, és nekik a vármegyeszékhelyeken kívüli városok 80 százalékában kell gépet üzemeltetniük. A kötelezettség csak a lakossági számlát nem vezető vagy a bankkártyapiacon 1 százaléknál kisebb részesedésű bankokra nem vonatkozik – írja a HVG a portálon.

A rendelet pontosan előírja, hogy az így előírt darabszámnak – a mennyiségtől függően – 9 hónapon, 18 hónapon vagy két éven belül kell megfelelni, és három évenként fel kell mérni a helyzetet. Ha a gépek átlagos pénzkiadási vagy befizetési forgalma meghaladja az MNB által megállapított értéket, akkor újabb gépeket kell telepíteni. Ha valahol megszüntetik a pénztárat – amit csak folyamatosan csökkenő forgalom esetén tehetnek meg –, a bank köteles két új ATM-et üzembe helyezni, amelyek közül az egyiket az orvosi rendelő, boltok, posta közelében, tehát az emberek által gyakran látogatott helyeken.

A bankoknak az ügyfelek készpénzfelvételi szokásait legalább évente egyszer fel kell mérniük, és a berendezések forintbankjegycímlet-választási lehetőségét ennek alapján az ügyféligényekhez igazodva kell kialakítani. Ha a most előírtnál több ATM-je van egy banknak, azok számát az adott kategóriában legfeljebb 25 százalékkal csökkentheti.

PestiSracok facebook image

Az MNB-elnök azt is előírta, hogy a fiókhálózata legalább 30 százalékában pénztármentes fiókot működtető hitelintézet – január 1., december 25. és december 26. kivételével – minden naptári napon legalább 7 és 22 óra között telefonon, illetve videochaten közvetlenül elérhető, ügyfeleket támogató szolgáltatást köteles biztosítani a készpénzes automaták használatához, továbbá, hogy a működő pénztárakban a pénztári készpénzes fizetési műveleteket lebonyolítani kívánó ügyfelek nem szenvedhetnek hátrányt, a pénztári kiszolgálás színvonala és várakozási ideje nem lehet kedvezőtlenebb az egyéb pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat igénybe venni kívánó ügyfelekhez képes. Mindez február 1-től érvényes.

Forrás: HVG; Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.