Pesti Srácok

Változás a bankautomatáknál – Az MNB megszabta a bankautomaták kötelező számát

Változás a bankautomatáknál – Az MNB megszabta a bankautomaták kötelező számát

Egy februás elsejétől érvényes rendelet értelmében a bankok záros határidőn belül kötelesek új pénzkiadó gépeket (ATM) telepíteni, ha nem érik el az új jogszabályban előírt darabszámot. Ezt akkor is meg kell tenniük, ha valahol megszüntetik a pénztárat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének kedd este közzétett rendelete pontosan megszabja, hogy egy banknak – attól függően, hogy hány betéti és hitelkártyát bocsátott ki – hány ATM-et kell működtetnie egy fővárosi kerületben, egy vármegyeszékhelyen és a további településeken, ezeken belül a városokban. A legnagyobb pénzintézeteknél, amelyek 2,4 milliónál több bankkártyát adtak ki, ez az egész országban 1686 ATM-et jelent, és nekik a vármegyeszékhelyeken kívüli városok 80 százalékában kell gépet üzemeltetniük. A kötelezettség csak a lakossági számlát nem vezető vagy a bankkártyapiacon 1 százaléknál kisebb részesedésű bankokra nem vonatkozik – írja a HVG a portálon.

A rendelet pontosan előírja, hogy az így előírt darabszámnak – a mennyiségtől függően – 9 hónapon, 18 hónapon vagy két éven belül kell megfelelni, és három évenként fel kell mérni a helyzetet. Ha a gépek átlagos pénzkiadási vagy befizetési forgalma meghaladja az MNB által megállapított értéket, akkor újabb gépeket kell telepíteni. Ha valahol megszüntetik a pénztárat – amit csak folyamatosan csökkenő forgalom esetén tehetnek meg –, a bank köteles két új ATM-et üzembe helyezni, amelyek közül az egyiket az orvosi rendelő, boltok, posta közelében, tehát az emberek által gyakran látogatott helyeken.

A bankoknak az ügyfelek készpénzfelvételi szokásait legalább évente egyszer fel kell mérniük, és a berendezések forintbankjegycímlet-választási lehetőségét ennek alapján az ügyféligényekhez igazodva kell kialakítani. Ha a most előírtnál több ATM-je van egy banknak, azok számát az adott kategóriában legfeljebb 25 százalékkal csökkentheti.

PestiSracok facebook image

Az MNB-elnök azt is előírta, hogy a fiókhálózata legalább 30 százalékában pénztármentes fiókot működtető hitelintézet – január 1., december 25. és december 26. kivételével – minden naptári napon legalább 7 és 22 óra között telefonon, illetve videochaten közvetlenül elérhető, ügyfeleket támogató szolgáltatást köteles biztosítani a készpénzes automaták használatához, továbbá, hogy a működő pénztárakban a pénztári készpénzes fizetési műveleteket lebonyolítani kívánó ügyfelek nem szenvedhetnek hátrányt, a pénztári kiszolgálás színvonala és várakozási ideje nem lehet kedvezőtlenebb az egyéb pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat igénybe venni kívánó ügyfelekhez képes. Mindez február 1-től érvényes.

Forrás: HVG; Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.