Pesti Srácok

Röhej: a Guardian bocsánatot kért alapítójának a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatai miatt

Röhej: a Guardian bocsánatot kért alapítójának a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatai miatt

A The Guardian című brit napilapot birtokló alapítvány kedden bocsánatot kért azért, mert a lap alapítójának a XIX. század elején része volt a rabszolgatartásban. Az újság egyben "helyreállító igazságszolgáltatási" programot jelentett be.

– írta a lap szerkesztője.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. A lap tulajdonosa, a Scott Trust bocsánatkérése azt követően született meg, hogy független kutatást végeztek John Edward Taylor, a lapot 1821-ben alapító újságíró és gyapotkereskedő lehetséges szerepéről a rabszolgatartásban. A kutatás olyan manchesteri üzletembereket is vizsgált, akik anyagilag részt vettek a The Guardian létrehozásában. A kedden közzétett jelentésből kiderült, hogy John Edward Taylor és 11 támogatója közül legalább kilencnek kapcsolata volt a rabszolgasággal, főként a textiliparon keresztül – írta a lap.

Taylor az Oakden & Taylor gyáriparos cégben és a Shuttleworth, Taylor & Co. gyapotkereskedő cégben való partnerségen keresztül voltak kapcsolatai a rabszolgasággal. Az utóbbi nagy mennyiségben importált rabszolgák által termelt nyersgyapotot. Az angliai Nottingham és Hull egyetemek kutatói azonosítani tudták a John Edward Taylor és a dél-karolinai és georgiai ültetvények közötti kapcsolatokat, miután tanulmányoztak egy számlakönyvet, amelyből kiderült, hogy a Shuttleworth, Taylor & Co. vállalat gyapotot kapott ebből a régióból. A The Guardian egyik korai finanszírozója, George Philips egy jamaicai ültetvény társtulajdonosa volt. A brit kormánnyal 1835-ben készült dokumentumaiban "emberi örökségére" hivatkozott, amely 108 embert jelentett.

A Scott Trust bocsánatot kért hajdani szerkesztői állásfoglalásaiért, amelyek a gyapotipar és ezáltal a rabszolgák kizsákmányolásának támogatását szolgálták. A tröszt 10 millió fontot (4,3 milliárd forint) fektet be egy helyreállító igazságszolgáltatási programba, és "milliókat szán kifejezetten a The Guardian XIX. századi alapítóihoz kötődő leszármazottak közösségeinek". A lap közölte: bővíti a fekete bőrű közösségekről szóló tudósításait az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, a Karib-szigeteken, Dél-Amerikában és Afrikában. E célból tervezi 12 új újságírói állás megteremtését.

Forrás: MTI; Fotó: Getty Images

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.