Pesti Srácok

Röhej: a Guardian bocsánatot kért alapítójának a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatai miatt

Röhej: a Guardian bocsánatot kért alapítójának a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatai miatt

A The Guardian című brit napilapot birtokló alapítvány kedden bocsánatot kért azért, mert a lap alapítójának a XIX. század elején része volt a rabszolgatartásban. Az újság egyben "helyreállító igazságszolgáltatási" programot jelentett be.

– írta a lap szerkesztője.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. A lap tulajdonosa, a Scott Trust bocsánatkérése azt követően született meg, hogy független kutatást végeztek John Edward Taylor, a lapot 1821-ben alapító újságíró és gyapotkereskedő lehetséges szerepéről a rabszolgatartásban. A kutatás olyan manchesteri üzletembereket is vizsgált, akik anyagilag részt vettek a The Guardian létrehozásában. A kedden közzétett jelentésből kiderült, hogy John Edward Taylor és 11 támogatója közül legalább kilencnek kapcsolata volt a rabszolgasággal, főként a textiliparon keresztül – írta a lap.

Taylor az Oakden & Taylor gyáriparos cégben és a Shuttleworth, Taylor & Co. gyapotkereskedő cégben való partnerségen keresztül voltak kapcsolatai a rabszolgasággal. Az utóbbi nagy mennyiségben importált rabszolgák által termelt nyersgyapotot. Az angliai Nottingham és Hull egyetemek kutatói azonosítani tudták a John Edward Taylor és a dél-karolinai és georgiai ültetvények közötti kapcsolatokat, miután tanulmányoztak egy számlakönyvet, amelyből kiderült, hogy a Shuttleworth, Taylor & Co. vállalat gyapotot kapott ebből a régióból. A The Guardian egyik korai finanszírozója, George Philips egy jamaicai ültetvény társtulajdonosa volt. A brit kormánnyal 1835-ben készült dokumentumaiban "emberi örökségére" hivatkozott, amely 108 embert jelentett.

A Scott Trust bocsánatot kért hajdani szerkesztői állásfoglalásaiért, amelyek a gyapotipar és ezáltal a rabszolgák kizsákmányolásának támogatását szolgálták. A tröszt 10 millió fontot (4,3 milliárd forint) fektet be egy helyreállító igazságszolgáltatási programba, és "milliókat szán kifejezetten a The Guardian XIX. századi alapítóihoz kötődő leszármazottak közösségeinek". A lap közölte: bővíti a fekete bőrű közösségekről szóló tudósításait az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, a Karib-szigeteken, Dél-Amerikában és Afrikában. E célból tervezi 12 új újságírói állás megteremtését.

Forrás: MTI; Fotó: Getty Images

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.