Afrikában is „ügyeskedett” az internacionalista kapcsolatai révén Karácsony pénzembere
19 részletben, nagyrészt euróban és fontban fizetett be több mint félmilliárd forintot Karácsony Gergely kampányára párttársa, Perjés Gábor. De ki ez az ember, honnan jön, és hogyan mertek rábízni ennyi pénzt? A Magyar Nemzet portréjában bemutatja, hogy Perjés úgynevezett külszolgálaton is volt Afrikában a kései szocializmusban, hogy aztán a posztszocializmusban Bajnaiék Wallisának egyik cégvezetőjeként folytassa. A lap emlékeztet: Perjés 2019-ben már százmilliós összeget kezelt – természetesen Karácsony akkori kampányával kapcsolatban.
A késő nyolcvanas években, a szocializmus végóráiban egy osztrák kapcsolatokkal rendelkező importvállalat, a Contrex munkatársa volt Karácsony Gergely pénztárnoka, Perjés Gábor. Karácsony párttársa ezt megelőzően, a nyolcvanas évek első felében Afrikában, egész pontosan Angolában és Mozambikban ápolta az „internacionalista kapcsolatokat” – hogy a Népszabadság egy róla is szóló cikkét idézzük –, a Tesco (magyar külkereskedelmi vállalat, nincs semmiféle összefüggése az angol eredetű TESCO kiskereskedelmi lánccal – a szerk.) maputói irodáját vezette
– olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Bölcsész és külkereskedelmi végzettséggel rendelkezem, angolul és portugálul is jól beszélek, korábban pedig több gépjármű-kereskedelmi cégben töltöttem be vezető tisztséget
– mutatkozott be a II. kerület honlapján képviselőként Perjés, aki az afrikai kalandjait valamiért elhallgatta. Perjés aztán 1987-től a Contrex nevű cégnél folytatta pályafutását, Mitsubishi gépjárműveket importált Magyarországra – ma már viszont inkább euróval és fonttal bűvészkedik. 1991-ben „Mitsubishi-főnökként” nyilatkozott Perjés, feltűnően sokat foglalkozva a pénzváltásokkal, ráadásul külön kitért arra, hogy egy idő után „már a valuta eredetét sem firtatták”. Ahogy fogalmazott:
A kereslet egyébként a magyar fizetőképes felvevőpiac kitűnő barométere. Míg éltek a magas vámok és csak valutáért lehetett autót eladni, elsősorban külszolgálatosok és diplomaták vették a Mitsubishiket. A nagy fordulat 1989-ben következett be, amikor lecsökkent a vám és már a valuta eredetét se firtatták.
Miközben több mint egymillió magyar maradt munka nélkül, Perjéséknek be is indult az üzlet. A Békés Megyei Hírlapnak 1991-ben arról beszélt, hogy míg „1987–88-ban 60 gépkocsit forgalmaztak Magyarországon, addig ’90-ben háromszázötven autó talált gazdára”. Perjés 1993-ban Nissant, 1994-ben Chryslert, 1996-ban viszont már Citroënt árult. A Magyar Nemzet által megtalált képen miskolci Chrysler-szalonjuk megnyitásakor az SZDSZ-es polgármester, T. Asztalos Ildikó társaságában látható a Déli Hírlap 1994. október 11-ei felvételén, jobbról másodikként.
1996. március 30-án ismét a Békés Megyei Hírlapban tűnt fel, ahol akkori munkaadója piaci terveiről is beszélt: „Perjés Gábor, a Citroën Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója célkitűzéseikről is beszámolt. Rövid távon az új autók importjából származó magyarországi értékesítésben a piaci részesedés 2, hosszabb távon 3,5 százalékát tűzték ki.”
Az eredeti cikket ITT olvashatja.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
