A Párizstól északkeletre fekvő Bobigny főként bevándorlók lakta település, a migránslázadás nyomai még mindenhol jelen vannak. Kiégett épületek, megrongált, leégett autók fogadják az oda érkezőket. Az M1 stábja a héten Franciaországban forgatott, és szemtanúja volt mindannak a vandalizmusnak, amit a feldühödött bevándorlók a napokon keresztül tartó zavargások után hagytak maguk mögött.
A zavargások június 27-én Nanterre-ben törtek ki, miután egy algériai fiatalt lelőtt egy rendőr, mert ellenállt a közúti ellenőrzés során.
2005 óta tulajdonképpen egyre csak súlyosbodik a helyzet, a társadalmi feszültségek egyre csak nőnek. Az ország vezetésének lépnie kellene, de úgy látom, a kormány nincs a helyzet magaslatán
– nyilatkozta az M1-nek egy Bobignyban élő nő. A migránslázadások után egyre több francia véli úgy, hogy szigorítani kellene a bevándorláspolitikán.
A megkérdezettek 84 százaléka érez haragot, és amikor arról kérdezik a franciákat, mit kellene csinálni, akkor 59 százalékuk mondta azt, hogy az egyébként is napirenden lévő migrációs törvényt szigorítani kellene
– mondta Soós Eszter Petronella, a közmédia Világ című műsorának szakértő-műsorvezetője. A legfrissebb felmérések szerint Emmanuel Macronról a szavazók több mint fele úgy gondolja, hogy a törvényt szigorítani kell, ami azt jelenti, hogy nagy a nyomás a köztársasági elnök politikai közösségén.
Franciaországban tavaly 131 ezer kérelmet nyújtottak be, és 56 ezret fogadtak el, félmillió menekült él az országban, és több százezerre tehető az elutasított menedékkérők száma; ez az adat 30 éve nem változik.
És erre keres megoldást a francia kormány a jobboldallal együtt. A múlt heti erőszakhullám a nagyvárosok bevándorlók lakta negyedeiből indult, ahol észak-afrikai, iszlám vallású bevándorlók párhuzamos társadalmakat építettek ki – mondta Venczel Katalin, az M1 franciaországi tudósítója. Speidl Bianka, a Századvég Alapítvány vezető kutatója az M1-en úgy fogalmazott: a többi között ez az oka annak, hogy Franciaországban nincs eredménye az integrációs politikának.
Nincs olyan erő, és nincs olyan lehetőség az iszlamizmusban, ami az európai rendhez kapcsolódni tudna. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egyének esetében ne lenne lehetőség vagy ne lenne igény arra, hogy alkalmazkodjon, de mondom, számukra nincs lehetőség és nincs perspektíva
– mondta. Speidl Bianka hozzátette: az integrációt szinte lehetetlenné teszik azok a külföldről pénzelt iszlamista NGO-k is, amelyek jelen vannak a társadalomban és radikális ideológiákat terjesztenek.
Forrás: hirado.hu; Fotó: Twitter
